A hangyák az űrben is képesek arra, hogy csapatmunkával fedezzenek fel új területeket – állapították meg kutatók, akik a rovarok együttműködési módszereit tanulmányozva akarnak keresési algoritmusokat kifejleszteni csapatban mozgó robotok számára.
A vizsgálatban részt vevő Deborah Gordon szerint a hangyák már sokféle földi környezetben bizonyították lenyűgöző együttműködési képességeiket, a mikrogravitációs környezetben tapasztalt eredmények azonban teljesen újak.
A gyepihangya-kolóniákat 2014 januárjában küldték fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol ugyan kissé nehézkes volt a kapcsolattartás csúszkálás közben, de amikor elsodródtak egymástól, lenyűgöző képességeikről tanúbizonyságot téve voltak képesek újra és újra megvetni lábukat a szilárd talajon. „Néha egymásba kapaszkodva másztak vissza. Máskor sikerült egyszerűen leereszkedniük a felszínre. Azt hiszem, hogy ennek a biomechanikája rendkívül érdekes” – idézte Gordont a BBC News.
A rovarok tárolására használt apró, átlátszó műanyag dobozok mindegyikében volt egy fészkelőhely, ahol a hangyák éltek. A kísérletben fokozatosan növelték a hangyák rendelkezésére álló területet, és összehasonlításképpen kollégáik a Földön is elvégezték ugyanezt a vizsgálatot.
Földi körülmények között a terület kibővülésének és a „népsűrűség” csökkenésének következtében a rovarok nagyobb területet fedeztek fel és jobban szétszóródtak, alig öt percen belül a tároló szinte mindegyik sarkában megfordult már több mint egy hangya.
Az űrben lévő hangyák is igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, és a mikrogravitációval küzdve elindultak az új területek felfedezésére, ám közel sem voltak olyan hatékonyak, mint a Földön lévő társaik. „Azt hiszem, ennek részben az lehet az oka, hogy a kapaszkodásra való koncentrálás miatt lassabban haladtak, és nem volt lehetőségük a terület alapos feltérképezésére” – mondta Gordon.
„Minden hangya képes a kollektív kutatásra. Nem tudjuk, miként csinálják. Létezhet valami érdekes algoritmus erre, amelyet még nem fedeztünk fel” – magyarázta a szakember, aki megjegyezte: ilyen algoritmusokkal be lehetne programozni a robotokat arra, hogy központi irányítás nélkül kutassanak.
A szakemberek most iskolás csoportok segítségét kérik, hogy a környezetükben élő hangyafajokkal és saját gyártású felszerelésekkel végezzenek hasonló kísérleteket, további információkat gyűjtve a rovarokról. (MTI)
