Az elmúlt esztendőkben – a 2000-es évek közeledése után – visszarendeződés tapasztalható a kisebbségi jogok területén Romániában – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi budapesti ülésén. Az államtitkár példaként a Székely Mikó Kollégium újraállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét hozta fel, és kitért arra is, hogy akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, gátolják a magyar nyelvű helységtáblák kihelyezését. Az új zászlótörvény nem rendezi a székely zászló ügyét – említett egy másik problémát.
A magyar–szlovák viszonyban a nemzetpolitika területén szintén nincs közeledés – mutatott rá az államtitkár, és megemlítette a kettős állampolgárság akadályozását, és azt, hogy a közoktatási reform miatt több száz iskola került veszélybe. Kitért arra, nem tehetné meg a szlovák kormány, hogy a magyar nemzetiségűek és az ottani magyar párt véleményét nem veszi figyelembe.
Potápi Árpád János értékelése szerint a magyar–szerb viszonyban jelentős közeledés tapasztalható, kiemelte az államfői szintű csúrogi főhajtást a magyar háborús áldozatok előtt, a vagyon-visszaszármaztatási törvényt, és megjegyezte: Szerbia előrehaladott uniós csatlakozási tárgyalásokat folytat.
A magyar–ukrán viszonnyal összefüggésben rögzítette: folyamatosan figyelemmel kísérik a katonai mozgósítás menetét, és megállapította azt is, hogy az ország más részéről Kárpátaljára áttelepülők száma folyamatosan nő. Jelezte: támogatják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatát, amely a magyar iskolákat összefogó, önálló magyar tankerület létrehozására irányul. Kitért a folyamatos karitatív és humanitárius segítségnyújtásra, a magyar kormány 652 millió forint keretösszegű támogatására.
A horvátországi magyarokkal kapcsolatban beszámolt, hogy alacsony gyermeklétszám miatt veszélyben az új tagozatok indítása.
Az állampolgársági kérelmekről elmondta: eddig közel 730 ezer kérelem érkezett, és mintegy 700 ezren tettek esküt. Az új állampolgárok 66 százaléka erdélyi, 17 százaléka vajdasági és 14 százaléka kárpátaljai. Tarthatónak értékelte 2018-ra az egymillió új állampolgárság elérését, ugyanakkor szerinte elsősorban a szórványban kell a honosítási folyamatot folytatni.
Beszámolt még a Mikes Kelemen-programhoz kapcsolódva a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozásának tervéről is. Úgy látta, az eddigi irányvonalat tartva kellene tovább fejlődni a nemzetpolitikában, és célként a gazdaságpolitikai szemlélet erősítését jelölte meg.
Rögzítette a külhoni magyar tulajdonú gazdasági társaságok és a magyar tulajdon megerősítésének fontosságát és a Wekerle-tervvel összhangban a hazai vállalatok határon túli exporttevékenységének segítését.
Kalmár Ferenc, a külügyi tárca miniszteri megbízottja fő feladataként az elmúlt években és évtizedekben kötött kétoldalú és nemzetközi szerződések áttekintését nevezte meg. Beszámolt a szomszédos országokban folytatott tárgyalásairól, és azt mondta: európai kisebbségi minimum kidolgozására nagyon nagy szükség lenne.
Hoffmann Rózsa (KDNP) olyan hosszú távú stratégiát szorgalmazott, amelybe a célok mellett konkrétumokat is illesztenek. Szót emelt iskolaépítési program mellett, és a források jelentős növelését is felvetette.
Bartos Mónika (Fidesz) azt javasolta, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programot az egyházak számára is terjesszék ki, küldjenek akár kispapokat, lelkészeket a diaszpóra magyarságához.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi diplomáciában komoly kisebbségpolitikai defenzíva tapasztalható, aminek oka a Putyin-agresszió és annak kisebbségpolitikai hivatkozási alapja. Ez korlátozza a kisebbségpolitika képviselhetőségét, ami új helyzetet jelent, és ami nem megkerülhető. Egyik fő feladat, hogy ne pusztán a mi nemzetpolitikánkban gondolkodjunk, hanem segítsük a határon túli szervezetek aktivitását, követeléseik közérthető megjelenítését a nemzetközi színtéren. Fontos az autonómiatörekvések hangsúlyos megjelenítése is, és egyetértett Hoffmann Rózsával abban, hogy a források jelentős növelésére van szükség. Új kérdés, amivel szintén foglalkozni kell: az új diaszpórajelenség, azaz az unió félmillió új magyar polgára.
