Mint a fesztivál műsorfüzetéből kiderül, a Lorena Lupu által írt, rendezett és előadott, Poveştiri din Miserupia című kocsmaszínházi produkciót olyan történetek ihlették, amelyeket a szerző egy rehabilitációs központban hallott a gyermekkereskedelem kiskorú áldozataitól. A bukaresti Tabu Színház előadását csütörtök este a Backstage nevű bárban láthatták az érdeklődők, miközben asztaloknál ültek, fogyasztottak.
A szórakozóhely színpadán, az asztalok között járkálva, a bárpult előtt vagy a bárpultra felülve, felállva játszott a színésznő, néha mesélve, néha megjelenítve annak a fiatal lánynak az élettörténetét, akit anyja kisgyermekkorában elhagyott, hogy külföldön, pénzért más gyermekekre vigyázhasson. Alkoholista édesapja nem sokat költ a lányára, aki szegényes körülmények között végzi az iskolát, arra vágyik, hogy Angelina, aki sok gyermeket örökbe fogadott már, őt is pártfogásába vegye, hogy hozzá hasonlóan egy napon ő is színésznő lehessen. Az egyik születésnapján édesapjától piros kombinét kap ajándékba, de az öröme hamar elszáll, mert minden tiltakozása ellenére magára marad egy felnőtt férfival. Olyan sok hasonló történettel találkozhattunk már, hogy szinte tudjuk, mi következik: öngyilkossági kísérletek sorozata, kudarcok a különböző munkahelyeken, ismeretségek barátoknak tűnő ellenségekkel, segítőknek tűnő kihasználókkal, akiktől mindig jobbat remél, mint az édesapjától, de egyre rosszabbat kap. A jobb élet reményében külföld következik, a férfiak, a női test értékesítése, a pénz, amire mindig szükség van, de ami mindig másoknak jár, vagy amit elvesznek, ellopnak tőle a barátnak vélt ismerősök, idegenben boldogulni vágyó honfitársak. Csak a gondviselésnek köszönheti, hogy itt lehet velünk.
Untig ismert és mégis mindig megrázó történet, mely magához láncolja a nézőt akkor is, ha az előadásmód esetlen, feszültségtől mentes, ha állandóan tetten érhető benne a megszerkesztettség, a színészi technika, a rendezői ötletelés. Lorena Lupu, a színésznő és rendező alulmarad az írónő Lorena Lupuval szemben, de utóbbinak köszönhetően biztos alapokon áll, érvényes az előadás. Ilyen produkciók esetében az sem túlságosan zavaró, ha néha közvetlenül kiszól a közönséghez az előadó, személyesen is megszólítva, megérintve, kérdést intézve egy-egy nézőhöz, azonban ha a hozzászólásokat nem építi be az előadásba, ha ezek semmit nem tesznek hozzá a játékhoz, értelmetlenné válnak, felemás ötletek, megoldások maradnak.
A szentgyörgyi születésű Lorena Lupu Bukarestben végezte a színész szakot, 2006-ban debütált színésznőként a bukaresti Kis Színházban, és abban az évben jelent meg első regénye is, a nagy sikernek örvendő Rondo Capriccioso. Azóta újabb regényei is megjelentek, a Bătăuşu’ de Câmpi, a Dinu Lazărral közreműködésben készített Hyde Park irodalmi és fotográfiai kísérlet, majd erotikus regénye, a Dona Juana, melyet az Atelier fesztivál keretében tegnap este mutattak be a Park vendéglő Di Stefano bárjában.