Az internet és a rajta fellelhető alkalmazások, programok, játékok már teljesen átszövik a tizenéves korosztály életét. A hagyományos tájékozódást és tájékoztatást elősegítő, illetve ismeretanyagot tároló képességén túl, az internetnek jelentős kommunikációs szerepe is van (közösségi oldalak, chat, fórumok, e-mail stb.) a hétköznapokban. Számos előnye mellett azonban veszélyekkel is számolni kell, melyek elkerülése elengedhetetlen.
Egyre gyakoribb az olyan internetes zaklatás, amely cyberbullying néven vált ismertté az angolszász nyelvterületen. Mostanra pedig, sajnos, már nálunk is egyre többen próbálják kiközösíteni vagy megleckéztetni ily módon a számukra nem rokonszenves osztálytársat. Például a közösségi oldalakon lejárató kommenteket írnak róla, esetleg számára kínos fényképet vagy videót töltenek fel, de küldhetnek sértő vagy fenyegető üzeneteket neki, létrehozhatják álprofilját, hogy így járassák le mások előtt, vagy a nevében üzenhetnek az ismerőseinek, ezzel veszekedést szítva.
A szexuális zaklatásnak is lehet online formája, például amikor egy tizenéves szexuális ajánlatokat kap, olyan szexuális jellegű beszélgetésbe vagy cselekedetekbe akarja bevonni valaki, amit ő nem szeretne, mert felzaklatja vagy félelemmel tölti el. Szexuális tartalmú képet és videót is küldhetnek neki, illetve arra kérhetik, hogy ő küldjön magáról ilyeneket.
A külső veszélyek mellett az internet túlzott használata a fiatal személyiségére és pszichéjére nézve is káros lehet, ami a következőkben nyilvánulhat meg: viselkedésbeli torzulások, szorongás, depresszió, érzéketlenség, önértékelési zavar, személyes higiénia elhanyagolása, evészavarok, alvásproblémák, figyelemzavar, tanulási problémák, eltávolodás a családtól, a társas élet hiánya, a valóságtól a virtuális célok felé fordulás, azonnali belépés a felnőttek világába, függőség.
A közösségi hálók ugyanakkor a narcisztikus attitűdöt erősítik fel a serdülőkben, és eltűnik a megdolgozni valamiért örömének megtapasztalása, miközben hiányzik a jótékony késleltetés is, hiszen mobiltelefon segítségével azonnal megoszthatja, jelezheti a pillanatnyi érzelmeit, így nem marad idő annak feldolgozására. Ha pedig ez a folyamat elmarad, a gondolkodásunk is felületessé válik.
Az interneten olyan játékok is fellelhetőek, melyek erőszakossá tehetik a fiatalokat, mert ezt a viselkedésmódot eszközként törvényesítik. Kimutatták például, hogy akik ezek folyamatos gyakorlása mellett nőnek fel, az emberi kapcsolataikban is nagyobb mértékben válnak erőszakossá, mint a többiek, de a hiányzás is gyakoribb náluk, az iskolai teljesítményük pedig jelentősen romlik. Ugyanakkor a világhálón is mind verbálisan, mind írásban vagy tettlegesen (interaktív képi résztvevőként) megnyilvánulhat ez a viselkedésmód.
Az internet továbbá a fiatalok nyelvhasználatára is negatív hatással lehet: a kifejezéskészlet elszürkülését, leegyszerűsítését és a szövegértés romlását eredményezheti. Ugyanakkor az interneten található szövegek nagy részének igénytelensége és választékosságának hiánya a nyelvi kifejezőkészség elszegényedéséhez vezet.
De nem lehet elhanyagolni azt sem, hogy az internet rabul ejtheti a tizenévest, a szó szoros értelmében függőséget okozva. Az internetfüggőség betegségként való meghatározását számos vita övezte és övezi jelenleg is, ezért még önálló zavarként nem tüntetik fel a pszichés betegségek besorolásánál, de már jelen van szakirodalomban, és várható, hogy az Amerikai Pszichiátriai Társaság hamarosan felveszi az értelmi zavarokat osztályozó rendszerébe. Tünetei a következők: a személy több időt tölt a monitor előtt, mint korábban elhatározta, ha pedig nem jut fel egy ideig a világhálóra, ingerültté, levertté, depresszióssá válik. Előfordul, hogy az ebédet is a monitor előtt fogyasztja el, nem családi körben, elveszti az időérzékét, elhanyagolja a környezetét, családját, barátait és hazudik a gép használatát illetően.
Végezetül néhány javaslat a szülők számára:
* kössék feltételekhez gyermekük internethasználatát és szabályozzák azt
* a számítógépet ne a fiatal szobájában, hanem egy közös használatú helyiségben helyezzék el
* biztonsági programok és szűrők használata (pl. biztonságos böngészés program stb.)
* közös családi programok tervezése alternatívaként
* a gyermekek bátorítása valódi kortárskapcsolatok kiépítésére
* a gyermekek szocializálódásának segítése, különösen ha bátortalanok és félénkek a kapcsolatépítésben. Szükség esetén kérjenek tanácsot pedagógustól vagy pszichológustól.
* És ne feledjék: a gyermek legfontosabb példaképe a szülő!
Fazakas Ildikó iskolapszichológus
(A fenti gondolatok 2015. június 3-án a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola VII. B osztályban tartott szülői értekezleten hangzottak el.)
