Keveset emlegetett ez a hegyi átjáró, mert – rendhagyó módon – Előpatak település belterületére esik, s az átutazó alig veszi észre, hogy Előpatak keleti része éppen a Baróti-hegység vízválasztóján van.
Árapatak, a községközpont turisztikai látnivalókban nagyon gazdag. Itt kerültek napvilágra a gyapjas orrszarvú, ősló, szarvas és bölény maradványai.
A Csulakkarélyról festett kerámiát, Lorhámból kőszekrénysírt, vörösrézcsákányt, bronzkori maradványokat s egy sarkantyút őriznek a múzeumban. A református műemlék templom külön érdekessége Geréb Benedek 1602-ből való díszes faragott sírköve, a bútorzatot takaró keresztszemesek eredeti, hagyományos árapataki minták, helyi asszonyok munkái. A falu iskolája előtt Romulus Cioflec (1882–1955) író, szerkesztő mellszobra áll (Petrovits István alkotása). Ebből a faluból származik a kórházépítő Jancsó család, akiknek a kolozsvári klinika építésében is szerepük volt. Néhai Lőrinczi Venczelné Dénes Etelka magángyűjteményében több mint másfél száz eredeti árapataki keresztszemes, kézimunka és hímes tojás látható. Látogatás csak előzetes bejelentés alapján.
Előpatak vasban gazdag szénsavas gyógyvizeivel az ivó- és fürdőkúrát szolgálja ma is (Erzsébet-, Előpatak-forrás). Itt tartották 1875-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók emlékezetes vándorgyűlését, amelyen a kor legismertebb balneológus orvosai és tudósai vettek részt. Új kezelőközpontja egyre keresettebb. A fürdőhelyet turistajelzés köti össze Sugásfürdővel és Sepsiszentgyörggyel (piros pont, egynapos körút). A Benedek-mező alkalmi rendezvényeknek ad helyet, nedves gyepszőnyegén májusban tömegesen virágzik a védett zergeboglár. Alább a Szemerja-patak völgye a környékbeliek kedvenc hétvégi pihenő- és piknikezőhelye.
A vízválasztó keleti lába alól ered a sepsiszentkirályi Falupatak. Ennek völgyében látható egy boltíves kőhíd, amely ipartörténeti emlék és kuriózum. Épült 1860-ban. Hete romák által lakott kis falucska, fölötte vonul el az Árapatakot Illyefalvával összekötő, kék háromszöggel jelzett turistaösvény. Itt halad el a kék sávval jelzett gerincút is, amelyen déli irányban a Véczer farkára, s itt a Véczer köve nevű kősziklához és az abban kialakult résbarlanghoz juthatunk. Az Olt mellett északra kanyarodva Erősdre érünk.
A számmal és betűvel jelzett helyek és objektumok: 1. Célfa, 2. Falkabükk, 3. Nyáras-bérc, 4. Varsa teteje, 5. Pokoli válluk, 6. Ódal-Havad, 7. Üveges puszta, 8. Kereszteskút, 9. Krécsken árka, 10. Kövespatak, 11. Komán-kút, 12. Ágazat, 13. Farkas árka, 14. Mészkút-patak árka, 15. Kis-Havad kútja, 16. Sósborvíz (amelyből aragonit rakódott le), 17. Veresborvíz, 18. Magashegy, 19. Szenestőke, 20. Mészpatak bérce, 21. Bodor kútja, 22. Császárkút, 23. Guruzsa-forrás, 24. Esztena-kút, 25. Hidegkút, 26. Vereskút, 27. Fakút, 28. Kéni puszta, 29. Petőcs kútja, 30. Honvédkút, 31. Melegódal, 32. Kölcze puszta, 33. Bíróné, 34. Világlátó, 35. Gémvára (közelében kénhidrogénes és szulfátos gyógyforrás, a Gémvár kútja); Sz – Szászölés árka, Gy – Gyilkosárok, M – Marinka pusztája és B – Batri puszta.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain közölt, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
