Farcádi Botond
A kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékeinek előmozdítása terén és jó példát kell mutatnia – áll az Európai Parlament szerdán elfogadott határozatában. Megjegyzik továbbá: kialakulóban annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezért az Európai Parlament szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberig készítsen mélyreható elemzést az országról.
De ne dőljünk ám elégedetten hátra, hogy lám, Brüsszelben, Strasbourgban mégiscsak figyelnek ránk. Ne bontsunk pezsgőt, hogy végre Európa egyértelműen állást foglal, és elítéli a hatalom visszaéléseit, azt a demokratikus berendezkedést és jogállamiságot veszélyeztető cinikus magatartást, amely minden eszközzel akadályozni igyekszik az igazságszolgáltatási rendszer működését, azt a nyíltan alkalmazott kettős mércét, amely folytán az országot ismét kettéosztották egyenlőkre és egyenlőbbekre – csak lassan az ünnepléssel: a fenti mondatok, az Európai Parlament szerdai határozata nem Romániára, hanem Magyarországra vonatkozik.
Nem Victor Pontát, az igazságszolgáltatás elől menekülő, korrupciógyanúba keveredett miniszterelnököt rekcumolják, hanem Orbán Viktort. Nem amiatt aggódnak, hogy Romániában máig nem érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának elve, hogy a képviselők és szenátorok védőgyűrűt vonnak korrupcióval gyanúsított kollégáik köré, és már a kivizsgálást is minden eszközzel akadályozzák – hanem azt tekintik Európát fenyegető veszélynek, hogy Orbán Viktor kormánya konzultációt kezdeményezett a menekültkérdésben. S bár sok rosszat el lehet mondani ennek menetéről – meg is teszik ezt sokan a médiában, a közösségi portálokon, kifigurázva a köréje épülő kormányzati tájékoztatási kampányt, elvégre mégiscsak véleményszabadság van Magyarországon –, azt azért a demokráciáért oly erősen aggódó magyar és európai baloldali politikusoknak is be kell látniuk: összehasonlíthatatlanul nagyobb veszélyt jelent az európai értékekre és a jogállamiságra, ha – miként az Bukarestben történik – egy kiváltságos réteg, a parlamenti honatyák népes csoportja előjogokat biztosít a maga számára és a törvény fölé helyezi magát.
Mégis, Victor Ponta körül egyelőre csend honol, vigyázó szemeit Európa nem fordítja erre. Most akkor képzeljük csak el, miként reagálna Brüsszel, ha az igazságszolgáltatás működését akadályozó miniszterelnököt nem Victor Pontának, hanem Orbán Viktornak hívnák, bőrét mentő társai pedig nem a baloldalhoz tartoznának, mint a román szocialisták, hanem az európai jobboldalhoz, mint a Fidesz. Vajon akkor is ugyanilyen csend uralkodna?
