Alig jelent meg a területi-közigazgatási egységek zászlóhasználatáról szóló törvény, Kézdivásárhely önkormányzata négy tervet tett közzé véleményezésre azzal, hogy júliusi ülésén a helyi tanács elfogadja a legsikeresebbet.
A sietség ellen nem volna kifogásunk abban az esetben, ha a zászlótervek tökéletesek lennének, csakhogy nem azok. Miért kényszerítik a várost, valójában az önkormányzati testületet arra, hogy négy rossz változat közül válasszon? A polgármester meghirdette a négy tervet (a képen), de még csak egy szűkszavú eligazítást sem csatolt, miről lenne szó, melyik elem mit ábrázol, miért lenne arra szükség a zászlóban. A pillantást elkápráztatja – nem jó értelemben – a csiricsáréság, s azt sem bánná a szemlélő, ha a zászlótervet egyszerűen keretbe foglalnák, nem folyna szét az egész a lapon. Ha odaképzeljük a keretet, s megmérjük, a zászló oldalainak aránya 1:2. Ilyen zászló is létezik, de ritkábban. A zászlótörvény kimondja, hogy a helyi zászlók alakjának és méretének meg kell felelnie az ország zászlaját szabályozó jogszabály előírásainak. Eszerint az oldalak aránya 2:3, s ez így is helyes. Nem azért, mert az ország zászlajáról van szó, hanem mert ez a nemzetközileg is elfogadott zászlóméret.
Ezek a kisebb gondok. A zászló jelképrendszere és színösszetétele is megér egy misét. Kezdjük a színekkel: van benne fehér (az alap), kék a kereszt, vörös a felső sáv, sárga vagy arany – a rajzról nem dönthető el – a csillag, és még ott a hold ezüst színben. A zászlón levő címert nem számítva ez összesen öt szín. Sok – általában az országzászlók háromszínűek, azaz trikolórok. Ennél kisebb közigazgatási egység esetében javallott egy vagy két szín alkalmazása.
Ami a jelképrendszert illeti, ott is bonyodalom tapasztalható. A zászlón van egy sáv, a vörös, aztán egy kereszt, amely kék, színtől függetlenül a kereszténység jelképe, továbbá ott a város címere, és ráadásul a vörös mezőben sárga/arany nyolcágú csillag és ezüst holdsarló. Az égitestek párosát egy jelképként kezeljük, így is négy szimbólum összegyűlt. Ez is sok. A zászlónak minél egyszerűbbnek kell lennie, hogy könnyen beazonosítható legyen. Ki jegyez meg egy öt színből és négy-öt jelképből álló zászlót?
Említettük, semmi magyarázatot nem közöltek, mi mit jelképez. Megtesszük mi. A II. bécsi döntést követően az újonnan Magyarországhoz visszatért területek városainak magyarországi mintára zászlót készítettek. Kézdivásárhely zászlaja egy vörös sávval megfejelt téglalap, melynek fehér mezejében kék kereszt látható. Az 1989-es fordulat után a város sokszorosította és városünnepen használta is ezt a zászlót, hiszen van valamicske múltja. Miután 2009-ben elfogadták a város hivatalos címerét, zászlót is akartak készíteni. A korábban használtra ráhelyezték a városcímert. Ez nem volt elég, s megtoldották a nyolcágú csillaggal és holdsarlóval. A 3. változat esetében egyenesen fehér alapon jelenik meg a sárga/arany csillag és az ezüst hold – ez nagy hiba, hisz világos színre tettek világosat. Mint jelkép, a nap és hold elmegy a vörös sávon, de akkor már nem székely, mert a székely alapszín a kék. Továbbá az égitestekből álló székely jelképpár nem a nyolcágú csillag, hanem az arany nap és növekvő ezüst holdsarló párosa – az Erdélyi Fejedelemség Országgyűlése határozott így 1659. július 7-én, és foglalta törvénybe július 15-én.
Festina lente! – szól Augustus császár jelmondata, ami annyit tesz: lassan siess. Ezt ajánljuk Kézdivásárhely önkormányzatának: lassan siessen, a zászlókészítés nem versenyfutás, annak elsősorban tudományos alkotómunka eredményének kellene lennie, hogy a városnak messze földön megbecsült zászlaja legyen, nem olyan, amire ujjal mutogatnak a szakemberek: ilyet ne!
Szekeres Attila István heraldikus
