A legújabb görög javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat Athén részéről a patthelyzet feloldására - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke tegnap este, az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját megelőzően. A lengyel politikus figyelmeztetett, hogy a Görögországnak kidolgozott mentőprogram egy hét múlva lezárul, ezért véget kell vetni a „várjuk ki, mi lesz” mentalitásnak. Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy úgy véli: egymás hibáztatása sehova sem vezet.
Az a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők vállalják a teljes felelősséget a politikai folyamatban a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében, ami az ellenőrizhetetlen és kaotikus Grexident volna – utalt angol műszóval Tusk arra, hogy megegyezés hiányában Athén akár mindenki legjobb szándéka ellenére is kisodródhat az eurózónából. Nemcsak Görögország, hanem mindannyiunk számára is fogytán az idő – húzta alá Tusk, nyomatékosítva: a maga felelősségét abban látja, hogy mindent meg kell tenni a helyzet megoldása érdekében, ugyanakkor minden tagállam adófizetőit tiszteletben kell tartani. Azt akarom, hogy mindenki kiterítse a lapjait; nem azt, hogy technikai részletekről vitatkozzunk, hanem hogy véget vessünk a politikai hazárdjátéknak – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Mark Rutte holland miniszterelnök világossá tette, hogy a görög javaslatot a mentőprogramot koordináló és ellenőrző intézményi hármasnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell megítélniük.
Nem felejtik el az adósságot
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szerint sok idő ment kárba, Görögország kilépésével pedig mindenki veszítene, éppen ezért nem ezt a változatot pártolja. Aláhúzta: megoldást kell találni, amely azonban nem lehet az, hogy „felejtsük el az adósságot”.
Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy nem számít nagy horderejű döntésre, de bízik abban, hogy megnyílhat a megállapodáshoz vezető út. Leszögezte: Franciaország nem pár hétre vagy hónapra szóló megoldásban érdekelt, hanem átfogóan és tartósan szeretné rendezni a kérdést.
Charles Michel belga miniszterelnök üdvözölte, hogy Athénban született egy javaslat, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell vizsgálni: reális, hiteles és fenntartható-e a dokumentum.
Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. A görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. Így épp akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.
A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de egyelőre nincs roham, és a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek. Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, és államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.
