A boszniai államügyészség továbbá azt kérte a svájci hatóságoktól, hogy Oricot inkább adják ki Szarajevónak, vagyis engedjék meg, hogy hazatérjen.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező, hágai Nemzetközi Törvényszéken Oricot első fokon – 2006 júniusában – két év börtönre ítélték, mert az 1992–1995-ös boszniai háború idején a srebrenicai muzulmán katonai rendőrség parancsnokaként körzetében nem akadályozta meg foglyul ejtett szerbek kínzását és meggyilkolását. A fellebbviteli eljárásban a törvényszék megállapította, hogy az 1992 szeptembere és 1993 márciusa közötti időszakban – még az 1995-ös srebrenicai vérengzés előtt – minden kétséget kizáróan súlyos bűncselekményeket követtek el szerb rabok ellen az egyik rendőrőrsön, de Oric felelőssége nem bizonyítható. Belgrádban azóta sem nyugodtak bele a felmentő döntésbe. Oricot a múlt héten az Interpol Szerbia által kezdeményezett nemzetközi körözése alapján fogták el, és Belgrád a hét végén kezdeményezte kiadatását.
A boszniai államügyészség a kérvényében azt is jelezte, hogy Naser Oric boszniai állampolgár, és mindig megjelent a hatóságok előtt, amikor beidézték, ezért nem volt szükség őrizetbe vételére vagy más megszorító intézkedésekre. Kifejezték ugyanakkor együttműködési szándékukat a háborús bűnöket vizsgáló szerbiai ügyészséggel annak érdekében, hogy az ügyet Bosznia-Hercegovinában tárgyalják.
A srebrenicai muzulmán parancsnok ügye veszélybe sodorhatja a szerb–bosnyák megbékélést, illetve a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéseket. Tomislav Nikolić szerb elnök a múlt héten Oric letartóztatása miatt elhalasztotta első hivatalos boszniai látogatását, és ha nem rendeződik a kiadatási ügy, Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök sem biztos, hogy részt vesz a július 11-i srebrenicai megemlékezésen.