Hasznos elképzelés a munkanélküliek időszakos alkalmazása közérdekű munkakörökbe az önkormányzatoknál, civil szervezeteknél vagy akár vállalkozásoknál, viszont az ellenszolgáltatás tekintetében akadhatnak gondok – véli Kelemen Tibor, a háromszéki munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője. A törvényes keret kialakítója, Márton Árpád parlamenti képviselő szerint egyszerűen egy lehetőségről van szó, amellyel minden érintett a maga módján élhet.
A képviselőház június 10-én fogadta el elsöprő többséggel azt a 2002/76-os, szociális juttatásokat szabályozó törvényt módosító javaslatot, amelyet Márton Árpád háromszéki honatya nyújtott be. A kezdeményezés nyomán az önkormányzatoknak és a közérdekű tevékenységet végző társaságoknak – civil szervezeteket is ideértve – lehetősége nyílik legtöbb egy évre munkanélkülieket alkalmazni meghatározott munkakörbe. Az új előírások várhatóan átszabják valamelyest a közmunka körüli viszonyokat, és egyes közhasznú tevékenységet végző szervezetek számára is jelentős segítséget jelenthetnek adott programok levezénylésében. Főképp, hogy ezek – például Diakónia, Caritas – támogatását jócskán visszavágták az utóbbi időben. A honatya a Háromszék érdeklődésére kifejtette: a munkanélküliek számára is hasznos lehet, ha ily módon alkalmazzák őket, hiszen az egyéves időszak beleszámít a munkaévekbe, így sokan, akiknek pár hónap hiányzott, hogy nyugdíjban részesülhessenek, ezáltal összegyűjthetik a szükséges szolgálati időt.
Lehetőség nyílik munkanélkülieket alkalmazni
A képviselő által benyújtott javaslat ugyanakkor módosult, a jóváhagyott változat már a munkaügyi szaktárca által eszközölt változtatásokkal került a plénum elé, és ezt is hagyták jóvá. Eszerint az ily módon alkalmazottak bére két forrásból kerülne ki. Egy részét a társadalombiztosítási alapból biztosítanák az úgynevezett szociális referenciamutatóhoz (SZRM) arányítva. Ez az évente meghatározott mutató az alapja minden szociális juttatásnak, a munkanélküli-segély a 70 százalékának felel meg. A fentebb leírt módon alkalmazottak esetében a nyári időszakban – ez hivatalosan hat hónapnak felel meg – az állam az SZRM mintegy 75 százalékát állná, a bér többi részét az alkalmazónak kellene biztosítania. Téli időszakban – a maradék hat hónap – az állami hozzájárulás magasabb, és helyzettől függően elérheti a száz százalékot, így a munkáltatónak kevesebbet kellene kitennie. Az állami hozzájárulás mértéke attól is függ, mekkora bért kap az illető, ennek mértékéről pedig az alkalmazó dönt lehetőségeinek függvényében. Lényeges, hogy az alkalmazás teljes körű, azaz a szolgálati idő bekerül a nyilvántartásba, a különböző biztosítási alapokhoz való hozzájárulás végig megtörténik.
Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal vezetője szerint, noha a kezdeményezés üdvözlendő, hiszen így lehetővé válik, hogy az önkormányzatok elvégeztessenek olyan munkálatokat is, amelyeket a 72 órás havi közmunka-kötelezettség mellett nem igazán tudtak, marad egy nagy kérdés. A kisebb községek, amelyek most is pénz- és személyzethiánnyal küzdenek, nem tudni, honnan kerítenek forrást a bérek rájuk eső részének biztosítására.
