Anglia fogadhatná a Kelet-Ázsiából érkezetteket. Franciaország az észak-afrikaiakat. Németország vállalhatná a Törökországból érkezett törököket és kurdokat, hiszen a nagy német gazdasági csoda idején is onnan érkezett a legtöbb vendégmunkás. De Hollandiának és Belgiumnak is voltak gyarmataik, oda is sokan mehetnének. Amerika vihetné az afgánokat, hiszen kiismerhette őket az afganisztáni háború idején. Ugyanakkor az irakiaknak is adhat menedékjogot, hiszen kétszer is legyőzte őket. Neki jutna Fekete-Afrika többi színes bőrűje, mert velük nagy gyakorlata van, még a rabszolgatartás idejéből. Azokat, akik nem kellenek senkinek, a svédek tárt karokkal fogadnák, mint ahogy teszik a tőlünk származó koldusokkal is.
Őseink ezer esztendővel ezelőtti kalandozásaikor még úgy imádkoztak a keresztények, hogy: A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! Most, az újabb kori népvándorlások idején inkább azt szeretnék, ha az öngyilkos merénylőktől mentené meg őket a Fennvaló. Mert jön ám Európába mindenféle-fajta bevándorló, és sokan tartanak attól, hogy közéjük keveredhetnek kamikaze hajlamúak, akik öngyilkos merénylők lesznek, és másokat is visznek magukkal a másvilágra. Európa úgy fel van készülve a bevándorlásra, mint sok minden egyébre. (Lásd a görög válságot is.)
Viszont a bevándorlók sem maradnak el a felkészülésben. Most Magyarország kerítést fog építeni a szerb határra, de azzal biztatja a szerbeket, hogy kapuk is lesznek rajta. Majd csak megtalálják a bevándorlók is a kiskapukat céljuk eléréséhez. Ha ez nem sikerül, akkor kerítésmászásból tartanak felkészítőket nekik. Drótvágó ollókkal felfegyverkezve indulnak, de nem fognak visszariadni a kerítések alatti alagutak ásásától sem. Ezen a négy méter magas drótkerítésen való átjutás közel sem lesz olyan veszélyes, mint amilyen volt a magyar–osztrák határon, vagy a Kelet-Németországot Nyugat-Németországtól elválasztó vasfüggöny idején, amikor még aknák is voltak kiegészítésként oda telepítve, és páncélozott Trabantok cirkáltak a határ keletnémet oldalán. És említsük meg még a berlini falat is, amelyik a kínai nagy fal rövidített mása lett.
Azokban az időkben nem a bevándorlóktól tartottak a célországok politikusai, lakosai. A szocialista országok óvták attól saját polgáraikat, hogy átszökvén ne kerüljenek a kapitalista nyomorba, és attól is, nehogy országuk kiürüljön. Annyira vigyáztak rájuk, hogy ha valakit szökés közben elkaptak a határon, azt akár le is lőtték. Az átszökőket könnyen nyilvánították üldözöttnek a fogadó országok, és már az is hőstettnek számított, ha valaki azt vallotta, hogy aludt a pártgyűlésen. Most változott a helyzet. Az európaiak inkább a bevándorlóktól félnek, és megszigorították a menekültségi jogállás elnyerésének kritériumait is.
Amióta kitört az arab tavasz, ott olyan nagy demokráciák születtek, hogy azokból seregestül menekülnek a demokratikussá vált országok népei a még demokratikusabbakba. A Magyarországtól nyugatabbra élők azt akarják, hogy visszaküldjék azokat a menekülteket, akik ott léptek először Európa biztonságosnak ítélt országának földjére. Szerbia még nem számít annak, különben sem az unió tagja. Ettől ijedtek meg a magyarok, és kertelés nélkül megmondták: kerítést építenek. Lehet, hogy a példán felbuzdulva mások is nekifognak hasonlókat húzni. Ez akár fel is lendítheti a szögesdrótgyártást. Aztán, ha majd megszűnik, akkor lesz, mit leadni ócskavasba. Csak azt nem lehet tudni, mi történik, amikor mindenütt demokrácia lesz, mert attól – úgy látszik – nem szűnik meg az elvándorlás. És akkor vajon nem azok határaira építenek-e kerítést, hogy ne tudjanak onnan elszökni népeik?