Saját lábán – igaz, mankókra támaszkodva, borostásan, bajuszosan – visszatért önkéntes törökországi száműzetéséből Victor Ponta miniszterelnök. Úgy érkezett, ahogy ment, előzetes bejelentés nélkül. Tegnap délelőtt már meg is látogatta munkahelyét, a kormányirodát, s levelet küldött az államelnöknek, hogy mától kész munkába állni.
Sokan találgatták az elmúlt három hét alatt a miniszterelnök hosszas távollétének okát. A külföldi műtétet még csak-csak megbocsátották volna neki – nem ő az első és nem is az utolsó magas rangú elöljáró, aki jobban bízik a neves külhoni orvosokban, mint a hazaiakban –, ám a törökországi üdülőtelepen történő hosszas lábadozása még párttársainál is kiütötte a biztosítékot, főként, hogy itthon viharos idők jártak, a kapitány nélkül hánykolódó szociáldemokrata hajó, ha el nem is süllyedt, jelentős léket kapott. Aztán lenyelték a Külügyi Hírszerző Szolgálat igazgatójának kinevezése során elszenvedett vereségüket, s próbálták menteni, ami még menthető, összetákolni törékennyé vált parlamenti többségüket. Victor Ponta közben pihent, gyógyult, fogadta az itthoni hírekkel érkező látogatóit és üzengetett, szinte naponta a Facebookon.
Miért volt szüksége ekkora szünetre a kormányfőnek? Egyesek szerint védekezését készítette elő, megoldást próbál találni korrupciós ügye elsimítására. Csakhogy távollétében újabb és újabb esetekben merült fel a neve. S bár ígérte, itthon első útja az ügyészségre vezet, nem így történt, tegnap csak ügyvédje másolta szorgalmasan az iratcsomókat, ő még kért egy nap türelmet. Nehéz megjósolni, mi lesz a folytatás, sikerül-e egérutat találnia, vagy előbb-utóbb őt is elnyeli a korrupcióellenes harc örvénye.
Egyelőre nem tudni, sikerült-e eredményes stratégiát kiokoskodnia Victor Pontának, de az kiderült: egyáltalán nem pótolhatatlan. Hiába kiáltották ki az új évezred legjobb kormányfőjének, az egyetlennek, aki kézben tudja tartani az ország ügyeit, ez a néhány hét elegendő volt, hogy kiderüljön, nélküle is elboldogulnak. Kormánya Gabriel Oprea vaskezű, katonás irányítása alatt hatékonyabban működött, mint bármikor azelőtt, és a párt élén helyettesének kinevezett Rovana Plumb is megállta a helyét. Victor Ponta pedig ismét, minden eddiginél nyilvánvalóbban bebizonyította: túl nagy neki a kormányfői, az államférfiúi kalap. Nem több egy önző, kisstílű politikai kalandornál, aki országát is feláldozza, hogy saját bőrét mentse. Lehet, napjai, lehet, hetei, hónapjai vannak hátra, de politikai karrierje törökországi kiruccanásával valószínű, véget ért.