A törvény értelmében az alkalmazottak legtöbb hat bruttó minimálbérnek megfelelő értékű üdülési utalványt kaphatnak (papíron vagy elektronikus kártyán), amit csak Romániában, de saját maguk által választott helyen használhatnak fel. Az üdülési jegyek ára leírható az adózási alapból, és a béreket terhelő adóktól és illetékektől  is mentes, az ételjegyekhez hasonlóan.
Az üdülési utalványokra vonatkozó törvény július elsején jelent meg a Hivatalos Közlönyben, a következő harminc napban az alkalmazási útmutatóját is közölni kell. Ez máris aggodalomra ad okot, mert a már több évvel korábban elfogadott kormányrendeletet is éppen ennek hiánya miatt nem tudták alkalmazni, ám a vendégforgalomban érdekelt cégek ezúttal bizakodóak, úgy érzik, hogy most már a kormány jobban odafigyel a turizmusra. Rosner elmondta: a szakmai egyesület akkori alelnökeként 2004-ben kezdeményezte az üdülési utalványok bevezetését, törekvésükbe 2008-ban vonták be a kereskedelmi kamarákat, 2009-ben ki is jött a kormányrendelet, de igazából most látszik megvalósíthatónak a cél. Az állam lassú volt, nehézkes, de a várva várt törvény már egy javított változat, ami a hazai turizmus fellendítéséhez és kifehérítéséhez is hozzájárul, és a munkaadóknak kevesebb adót, az alkalmazottaknak valódi pihenést, kevesebb betegszabadságot jelent. Ráadásul lefaragja az egyes állami munkahelyeken igen magas és tetszés szerint akár külföldön is felhasználható üdülési alapokat. A magáncégek tulajdonosai maguk dönthetnek arról, hogy mennyit adnak vagy nem adnak, de az üdülési utalvány egyféle béremelés vagy jutalom is lehet.
A saját céget is működtető szakértő tömérdek adatot is felsorolt annak igazolására, hogy a turizmus  fejlődőképes Romániában, az adottságok kitűnőek, de még sokat kell dolgozni ezek megfelelő értékesítéséért. Jelenleg tízből egy-két turista választ szervezett hazai nyaralást, ugyanannyi megy Görögországba, a többi Bulgáriába. A legközelebbi példa az üdülési utalványok sikerére Magyarország, ahol már 15 éve működik a rendszer, és az idegenforgalom 25 százalékát adja közvetlenül – közvetve azonban jóval többet, mert ha van fejlődés az ágazatban, az másokat is vonz, tavaly már tízmillió fölötti létszámú turistát fogadott az ennél kisebb lakosságú Magyarország, amely elsősorban a termálvizekre épített. Ott a nemzeti össz­termék 5 százaléka, közvetett módon pedig 11,3 százaléka jön az idegenforgalomból, Romániában – ahol tavaly alig kétmillió turista fordult meg – ez 2 százalék, pedig hegyek, tengerpart és gyógytényezők is vannak.
Háromszéken a bejegyzett turisták túlnyomó része a kovásznai szállodákban fordul meg, de még ott is van, hová fejlődni, például a mofetták üzletszerű működtetésével. Jelenleg 14 van a városban – Magyarországon összesen 8 –, mégsem eléggé ismertek, pedig természetes és igen hatékony gyógymódot nyújtanak a drága és mellékhatásokkal járó orvosságok helyett. Ugyancsak helyi sajátosság a szívbetegek számára kidolgozott „kovásznai módszer”, fontos az „ezer forrás”, a környezet, de a korszerű szállás és a változatos programajánlat is. Jobb reklámra van szükség, de együttműködésre is, például arra, hogy az utcákat a szezon előtt rendbe tegyék, mert jelenleg inkább riasztó a felfordulás – sorolta Rosner, aki szerint megfelelő előkészítéssel az is elérhető, hogy német állampolgárok itt kezeltessék magukat. Regionális szinten is érdemes gondolkodni, Brassó és környéke az ország második legvonzóbb célpontja, mégis nehezen elérhető. Autópálya egyhamar nem lesz, de a repülőtér nagyot lendítene az egész térségen, ha végre beindulna – sorolta. Végül hangsúlyozta: bármilyen keveset is hoznak a konyhára, mindenképpen hasznot hajtanak az üdülési utalványok Háromszéknek is, ahol ugyan lassan növekszik az idegenforgalom, de ez az a terület, ahol jelentőset lehet fejlődni, hiszen más erőforrásunk nem igazán van.