Seregnyi Kanyó nevű érkezett Sepsiszentgyörgyre Nógrádtól Csongrádig az anyaországból találkozni az itteniekkel. A második találkozót az ősi családi fészekben, Maksán tartották négy évvel ezelőtt, de most érkeztek olyanok is, akiknek ismeretlen volt eddig városunk, s mint mondták, számukra itt minden új.
kisgyörgy zoltán » A nemzetségi-családi összetartozás, a barátság, a sokáig megtartó kapocs a fontos – vélik –, ezért szükséges, hogy egy évben egyszer találkozzanak. A regisztrációnál kiderült, újabb rokonok jelentkeztek, és eddig ismeretlen családtörténeti adatok kerültek napvilágra.
Nemesné Kanyó Edit Svédországból érkezett, és magával hozta a maksai ág családi táblázatát, ősfáját, amit közszemlére tett, s amelyen bárki rátalálhatott felmenőire. Öröm volt látni, miként tettek századokon átívelő időutazást a jelenlevők a lepedőnyi családfán. A legnagyobb ajándék azonban az a rövid családtörténet volt, amelyet, mint hosszú kutatómunka gyümölcsét, Diószeginé Kanyó Emília olvasott fel, akinek anyakönyvekben kellett mélyre ásnia, s vált genealógussá.
Öröm volt látni, miként tettek századokon átívelő időutazást a jelenlevők a lepedőnyi családfán.
– A székelyföldi, Kézdi-környéki nemes Kanyók 1591-ben kaptak nemesítő levelet, de a török-tatár dúlások idején a család egy része Nógrád megyébe került, ahol szolgálataik révén birtokokat szereztek – magyarázta Emília, a találkozók ötletgazdája. Innen kerültek aztán a Kanyók Bács, Szabolcs-Szatmár és Szilágy megyébe. Határtalan öröm számunkra, hogy sikerült felkutatnunk és megismernünk az itthon élő tősgyökeres Kanyókat, akik közül többen jelen voltak a magyarországi találkozóinkon, nevesen a sepsiszentgyörgyi összejövetelt is szervező angyalosi Kanyó Istvánt és feleségét, Irénkét. Itt már ismerősként öleltük át maksai, nagyborosnyói és sepsiszentgyörgyi rokonainkat. Ketten kutattuk családunkat, jómagam és dr. Kanyó Balázs szegedi neurológus orvos. Gazdag anyag gyűlt össze, amit rendszerezve hagyok majd az unokáimra, hogy ők vigyék tovább ezt a gyönyörű szép hagyományt.
Emília távlati terveket is melenget. Szándékában áll egy hasznosnak mutatkozó Kanyó-alapítvány, sőt, egy állandó családtörténeti minikiállítás, amolyan családi múzeum létrehozása is. Ebben kapna helyet az eddig begyűlt muzeális értékű anyag és a Kanyó-címerek. Ötletekben nem szűkölködtek a Kanyók, ugyanis vitéz Kanyó Albert, a Sepsiszentgyörgy-vártemplomi református gyülekezet gondnoka elsőként kezdeményezte a jövőre nézve egy családi zászló terveztetését-készíttetését. A jövő évi találkozót Budapesten tartják azzal a fontos és nagyon hasznos elhatározással, hogy az elkövetkezőkben magukkal hozzák a gyerekeket és az unokákat is.
