A türelem határán

2008. április 3., csütörtök, Faluvilág

Áldozatok árán szerezték meg az aldobolyi ősök a Kétág Erdő-közbirtokosság vagyonát a dobollói Piliske oldalában, s a leszármazottak, az unokák többéves közelharca sem elég ahhoz, hogy visszaszerezhessék. ,,Senki sem segített rajtunk, hihetetlen, mekkora a közöny" — nyilatkozta a birtokosság elnöke, Csergő Mária (képünk), aki mellesleg az RMDSZ színeiben tagja is az illyefalvi községi tanácsnak.

Ennek a birtokosságnak két erdőrésze volt, amit vissza is kaptak annak rendje és módja szerint: egyik a Baróti-hegység oldalában, mondhatni, a falu határában, a másik a dobollói Piliskén. Utóbbiból mintegy 178 hektárt most, jóval az elsődleges visszaszolgáltatás után vissza akar szerezni a dobollói tanács. Olyan törvényszéki idézést találtak valahol az irattárban, miszerint a szóban forgó erdőt 1945-ben államosítani akarták, s ennek a pernek az ügyében — amire nem tudni, hogy valamikor sor került-e — beidézték az akkori faluvezetőket egy Brassóban meghirdetett tárgyalásra. Ennyi a történet. E papír alapján követeli vissza az erdővagyont a dobollói községi földosztó bizottság a maga számára. A 247-es törvény értelmében ugyanott hivatalos papírokkal visszakértek még 200 hektár erdőt a dobolyiak.

— Számtalanszor jártunk már a prefektusnál, tanácsot kértünk Tamás Sándor parlamenti képviselőtől, de eddig megoldás nem született — panaszolta az elnök asszony. — Húzzák-nyúzzák az időt. Azt tanácsolták, szerezzünk még más bizonyító papírokat is. Milyeneket? Ott van a telekkönyv, az nem elég? Egyelőre az erdőket mi használjuk, de például kitermelést nem tudunk indítani, mert a megyei környezetvédelem, ha nincs birtoklevél, nem ad erre engedélyt. Birtoklevél, érdekes, nincs, pedig arra határozatot adott ki a megyei fölosztó bizottság! Agyrém, hogy itt már a hivatalos papíroknak sincs értékük, nem nyomnak semmit a latban!? Ami még érdekesebb: még arra az erdőre sincsen birtoklevelünk, amely itt van a község határában! Erre pedig az illyefalvi bizottságnak kellene tudnia tulajdonlevelet kiállítani! Mit tudjunk mondani a tagoknak, amikor kérdik, hogy léptetek-e előre? Ha mi, a vezetőség beleununk a dologba, és abbahagyjuk a harcot, mi lesz ezzel a közösségi vagyonnal? A 247-essel még 126 hektár legelőt kapunk vissza Aldobolyban, de mert nincs róla birtoklevél, nem igényelhetjük rá a támogatást.

Hihetetlen, hogy a rendszerváltás után ennyi idővel ilyen tarthatatlan helyzetben legyen egy vagyonközösség. Kérik: valamiképpen rendezze már ügyüket a megyei földosztó bizottság.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 484
szavazógép
2008-04-03: Faluvilág - Farkas Réka:

Illyefalván elveszett négy év (Föld-visszaszolgáltatás)

Nagy átverés történt Illyefalván a föld-, erdő-visszaszolgáltatás terén — jelentette ki György Ervin prefektus. Úgy érzi, becsapták, a település időközben lemondott polgármestere, Benedek Huszár János évek óta azzal magyarázza a jóváhagyásra váró visszaszolgáltatási iratcsomók hiányát, hogy készül a község területeinek műholdas felmérése, tisztázzák az igen bonyolult, tévesen visszaszolgáltatott területek kérdését, és amikor a folyamat végére érnek, egyértelmű, tiszta kép alakul ki a tulajdonviszonyokról.
2008-04-03: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Illyefalván jól tejelnek

Idejében gondolkozott s lépett az illyefalvi tejtermelők közössége, s lám, egyelőre révbe jutott, holott több olyan kisebb településről tudunk megyénkben, ahol még fel sem ismerték az összefogás jelentőségét.