A Románia ókori arany- és ezüstkincsei című vándorkiállítás tegnap nyílt meg a Székely Nemzeti Múzeumban. A Románia Nemzeti Történelmi Múzeuma által szakszerűen összeállított kiállítás három helyiséget foglal el: Lovag-, Tolerancia- és Kápolnaterem.
Már a múzeum belső udvarában felkeltik az érdeklődést a felállított pannók: a bent kiállított kincsek lelőhelyeit mutatják be. Az épületben nyilak segítik az eligazodást, hogy fejlődési sorrendben tekintsük meg a tárlatot, mely végigvezet az ókoron: rézkor, bronzkor, kora vaskor, preklasszikus géta kultúra, klasszikus géta-dák korszak, római kor, késő ókor és kora középkor.
Láthatunk itt gyűrűket, karkötőket, függőket, fülbevalókat, nyakékeket, hajkarikákat, fejdíszeket, láncokat, csatokat, ruhadíszeket, edényeket, sisakokat, érméket, szobrocskákat. Itt van a bukaresti múzeum gyűjteményéhez tartozó szörcsei kincslelet egy része, továbbá a Székely Nemzeti Múzeum hozzájárulása a tárlathoz: a székelypetőfalvi és a szilágysomlyói ezüstkincs egy része. Az aranykotló és csibéi néven elhíresült pietroasai leletből négy darab látható, a kotló nincs itt. Érdeklődésünkre Ernest Oberländer-Târnoveanu, Románia Nemzeti Történelmi Múzeumának igazgatója közölte: az Bukarestben maradt, s kifejtette: egy lelet egészét soha nem szállítják el.
A megnyitón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, ez az intézményben előfordult eddigi legrangosabb kiállítás, és örömét fejezte ki, hogy hozzájárulhattak létrejöttéhez. Ernest Oberländer-Târnoveanu történelminek nevezte a pillanatot, hogy a Székely Nemzeti Múzeumban nyithatja meg a tárlatot. Elmondta, eddigi nagy kiállításaikat mind külföldnek szánták, ezúttal a belföldi közönséget célozták meg. A 2013 karácsonya előtti bukaresti megnyitó után következett Temesvár, Nagyvárad, Szatmár, Nagyszeben, Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, s most az erdélyi körútja utolsó állomására, Sepsiszentgyörgyre érkezett a tárlat. Ennek előkészítése éveket vett igénybe, nyolc művelődési miniszter tisztségi ideje alatt jött létre – jegyezte meg. 31 múzeum gyűjteményéből válogatták az anyagot, s az együttműködés iskolapéldájának nevezte a kialakult kapcsolatokat, hiszen – mint mondta – Romániára nem jellemző, hogy az intézmények együttműködnének. Ugyanakkor meghívta a Székely Nemzeti Múzeumot, állítson ki Bukarestben.
Rodica Oanță-Marghitu, a bukaresti múzeum numizmatikai és kincstári osztályának vezetője, a kiállítás kurátora a tárlat összeállításáról beszélt, szervezési érdekességeket mesélt el, és köszönetet mondott a sepsiszentgyörgyi múzeum munkaközösségének, mely nagy odaadással segítette, kiemelve Sztáncsuj Sándor Józsefet, a történelmi részleg vezetőjét. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszönetet mondott a főigazgatónak azért, hogy Háromszékre hozták a kiállítást, valamint a segítségért, hogy hozzájárult ahhoz, hogy véglegesen hazaérkezett Gábor Áron ágyúcsöve. Hozzátette, felbecsülhetetlen értékű, szemkápráztató arany- és ezüstkincs látható a múzeumnak ebben a szárnyában most, de ha választania kellene, a másik szárnyban álló szürke öntvényt választaná, hisz Gábor Áron ágyújában benne van a mi lelkünk is.
Fokozott biztonság
Különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a kiállítás időszakára a múzeumban. Az álló és mozgó kamerákon kívül őrző-védő szolgálat védi az értékeket. A kincsek biztonságát a megyei rendőr-főkapitányság irányításával a csendőrség, a katasztrófavédelmi felügyelőség, a Román Hírszerző Szolgálat, a különleges erők közreműködésével biztosítják. Ion Popa megyei rendőrfőkapitány lapunk érdeklődésére elmondta: teljesen elégedett a biztonsági megoldással.