KármentőTusványos után

2015. július 31., péntek, Közélet

A  magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn megmondta, hogy nem sok reménykeltőt tud regélni a román–magyar viszony elmúlt röpke három esztendejéről. Egyelőre a kapcsolatok javítására a román kormány a boldogító igen helyett inkább a boldogtalanító nemet mondogatja.

Milyen jó is, hogy rossz a kapcsolat a két kormány között! Egy esetleges román–magyar találkozón ugyanis a magyarországi kormányképviselők egy sor, a romániai magyarokat érintő kellemetlen problémát vethetnének fel, olyasmiket, amiről a román fél azt mondja, hogy nincs is, miről tárgyalni, hiszen a nemzeti kisebbségek problémái nálunk példásan meg vannak oldva. Jönnének a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának elsorvasztásával, az egyházi és más javak visszaszolgáltatásával, a székely zászlóval és egyebekkel. Hát hiányzik ez nálunk valakinek a romániai magyarokon kívül? Amiről nem beszélünk, az nincs. És Pontáék csak azt tudnák felhozni, hogy a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét sehol sem tudják olyan példásan felmutatni, mint ők.
Huncutfrizurás védelmi miniszterünk, Mircea Duşă, szerencsére nem lát nemzetbiztonsági kockázatot Orbán Viktor látogatásában, hiszen úgy értékelé, hogy idén  visszafogottabb volt a korábbi évekéhez képest. De sokkal jobb volna, ha egyáltalán nem beszélne, sőt, még jobb, ha ide sem jönne. A román kormányfő elmondta, ő egyszer volt Budapesten, és tiszteletet tanúsított a magyarokkal szemben, míg Orbán olyan piaci képet töltött fel Facebook-oldalára, ahol Nagy-Magyarországot ábrázoló jelvényeket árultak. Ponta ilyet soha nem tenne. Mikor tavaly Románia elnöke akart lenni, csak azt mondta, hogy: „A nagy egyesülés (Erdéllyel) századik évfordulóját megünneplő románok elnöke szeretne lenni” és szándéka „hogy közösen megvalósítsák a nagy egyesülést”. De azt Moldovával. Ez persze nem revizionizmus, hanem a románok jogos óhaja.
Még szerencse, hogy bár egy autópálya-darabka átadásán esetleg találkozhatnak a román és magyar politikusok. Az első román–magyar autópálya átkelő átadására nem azért ment el Ponta, hogy magyarokkal találkozzon, hanem hogy olasz őseire emlékezzék, akik Ponte néven jöttek Olaszhonból. Azóta a Ponték nagyrománok lettek. Valószínű, azért nem akar még olyan közös problémákról sem tárgyalni a magyarokkal, mint a bevándorlás. Különben százegynéhány évvel ezelőtt kézi szerszámokkal hamarabb ment az útépítés, mint ma az autópályáké modern gépekkel. Majd száz év múlva esetleg, mint nagy útépítő, valamelyik Ponta-utód vagy -örökös átadhatja az észak-erdélyi autópályát is, valamelyik Orbán-leszármazottal együtt. Addig is tarthatnak tapasztalatcserét kerítésépítés ügyben. Ha a magyarok megejtik a szerb–magyar határon az elkertelést, a bevándorlók kénytelenek lesznek erre kerülni. Romániának nincs szándékában egyelőre a szerb–román határra zárat tenni, de lehet, hogy a román–magyar határra felhúznának egyet, és azt is inkább azért, hogy a magyar politikusok ne tudjanak átjárni, miként most ez a kellemetlen Orbán is. Ponta viszont megmondta: ez ellen a megoldás a román választóknál van, akiknek nem kell a magyar miniszterelnök kedvére való kormányt elfogadniuk Bukarestben. Teszem hozzá:  magyarokkal barátkozót.
A románoknak különben egyelőre semmi bajuk az újkori bevándorlókkal, csak azokkal a rongyos régebbiekkel, akik ezer éve jöttek benépesíteni a vidéket és védeni Magyarország keleti határait.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1236
szavazógép
2015-07-31: Máról holnapra - Farkas Réka:

Ellenszélben

Mintha egészen más lenne a kormánybiztos munkaköri leírása Székelyföldön, mint az ország más megyéiben, mintha teljesen más feladatra összpontosítanának az itteni intézmények jogászai, mint ott, ahol nem vagy csak alig élnek magyarok. Nem is próbálkoznak lobbival, nem járnak közbe egykori párttársaiknál pénzekért, nem érdeklik őket a beruházások – éjt nappá téve keresik, hol próbálnak megint kitenni egy magyar feliratot, egy székely vagy települési zászlót azok a fránya magyarok.
2015-07-31: Közélet - Bokor Gábor:

Természetközeli táborok

Kétfordulós természetvédelmi tábort szerveztek a megyei tanács által lebonyolított, a Kovászna megyei természetvédelmi területek megfelelő kezelését célzó program részeként. Az első táborra Csomakőrösön, a másodikra a zabolai Csipkésben került sor. Az élményekről a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban számoltak be.