1949. április 4. ― megalakul a NATO: Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az ENSZ-alapokmány 51. cikkével összhangban aláírja az Észak-atlanti Szerződést Washingtonban.
1952. augusztus 2. ― Görögország és Törökország a NATO új tagja.
1955. május 5. ― Tizenötödikként az 1949-ben létrejött Német Szövetségi Köztársaságot is felveszik a NATO-ba.
1955. május 14. ― Nyolc szocialista ország megalakítja a Varsói Szerződés Szervezetét.
1966. október 1. ― Franciaország kilép a NATO katonai szervezetéből.
1982. május 30. ― Spanyolország a NATO 16. tagja lesz.
1990. november 19. ― Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján a NATO és a Varsói Szerződés (VSZ) országai aláírják az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodást, és egy közös nyilatkozatot arról, hogy többé nem tekintik egymást ellenségnek.
1991. július 1. ― Megszűnik a VSZ.
1991. október 17―18. ― A NATO az európai kontinensen hadrendben álló atomfegyverek nyolcvanszázalékos csökkentéséről dönt.
1991. december 20. ― Brüsszelben a tizenhat NATO-ország, hat közép- és kelet-európai ország és a három újonnan függetlenné vált balti állam részvételével megalakul az Észak-atlanti Együttműködési Tanács.
1992. március 24. ― Helsinkiben aláírják a Nyitott égbolt-szerződést.
1994. január 10—11. ― A NATO brüsszeli csúcstalálkozóján meghirdetik a Partnerség a békéért kapcsolatrendszert, meghívják valamennyi nem NATO-tagállam európai országot, hogy létesítsen kétoldalú kapcsolatot a NATO-val. A záródokumentum kilátásba helyezi a szervezet fokozatos kibővítését.
1994. április 10―11. ― A NATO először veti be földi célpont ellen repülőgépeit, amikor a boszniai ENSZ-békefenntartók kérésére légicsapást mér a Gorazdét ostromló szerb erőkre.
1995. május 31. ― Oroszország is csatlakozik a békepartnerségi programhoz.
1995. december 5. ― Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszterei a bővítési folyamat ,,második fázisaként" kétoldalú konzultációk sorozatát hirdetik meg azon kelet-európai országokkal, amelyek érdeklődnek a majdani szövetségi tagság iránt.
1999. március 12. ― Csehország, Magyarország és Lengyelország csatlakozik a szervezethez, amely ezzel 19 tagúra bővül.
1999. március 24. ― A NATO a koszovói konfliktus miatt légitámadás-sorozatot indít Jugoszlávia ellen.
2002. május 28. ― A római csúcstalálkozón létrehozzák a NATO―Oroszország Tanácsot, amely az Oroszországgal való biztonsági együttműködés új fóruma.
2002. november 21―22. ― A prágai csúcstalálkozón elfogadják a haditechnikai korszerűsítés addigi legnagyobb közös programját.
2003. augusztus 11. ― A NATO Kabulban átveszi az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erő (ISAF) parancsnokságát, és ezzel 54 éves fennállása óta először kezd Európán kívüli műveletbe.
2004. március 29. ― Hét közép-, illetve kelet-európai ország ― Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia ― csatlakozik a NATO-hoz, és ezzel az észak-atlanti szervezet 26 tagúra bővül.
2006. december 14. ― Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina államfője Brüsszelben aláírja a NATO békepartnerségi programjához történő csatlakozásról szóló dokumentumot.
2008. március 6. ― A francia külügyminiszter bejelenti, hogy Franciaország visszatérne a NATO katonai szervezetébe.
