Gyurcsány Ferenc kérdésére a tegnapi kormányülésen a szabad demokrata miniszterek hivatalosan is megerősítették lemondásukat a kormányból. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter és Kákosy Csaba gazdasági tárcavezető április 30-ával távozik a kormányból.
A kormányfő tudomásul vette döntésüket, és tartja magát a koalíciós szerződéshez, vagyis amíg az SZDSZ nem mondja fel ezt a megállapodást, addig várja, hogy a szabad demokraták jelöljenek utódokat ezekre a posztokra. A miniszterelnök felkérte a szabad demokrata tárcavezetőket, hogy kezdjék meg az átadás-átvételi folyamatot, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyeknek hosszú távú következményei vannak.
Délvidékiek tiltakoznak
Délvidéki magyar szervezetek tiltakoztak tegnap Demszky Gábor budapesti főpolgármester holnapra tervezett nagybecskereki látogatása ellen. Tizenhárom (aracsi, nagybecskereki, szabadkai, temerini, ürményházi), többségében ifjúsági szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amelyben kifogásolta, hogy Budapest városvezetője fel akar keresni egy Muzslán lévő egyházi kollégiumot, melynek könyvadományt visz. A szervezetek azzal indokolták tiltakozásukat, hogy Demszky Gábor pártja, az SZDSZ a kedvezménytörvény ellen szavazott, s mindent megtett azért, hogy a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás ne járjon sikerrel.
Kárpótolják az egyházakat
Jóváhagyta a cseh kormány, hogy kárpótolják az egyházakat a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért. A cseh állam és az egyházak decemberi megállapodásának alapján a kárpótlás összegét 83 milliárd koronában állapították meg. Miután ezt az összeget az állam nem tudja egy tételben kifizetni, megegyezés született, hogy a pénzt hatvan év alatt fizetik ki. A végösszeg, amelyet az egyházak megkapnak, évi 4,85 százalékos kamattal mintegy 267 milliárd koronát tesz majd ki. A kormány által most jóváhagyott megállapodást április második felében kezdi el tárgyalni a képviselőház, mert szükség van a jóváhagyására. Az egyházi kárpótlás ügyét elsősorban a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) szorgalmazza.
Tagadják az etnikai tisztogatást
Az orosz állami duma nyilatkozatban szögezte le: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy az 1930-as évek éhínségét az egykori Szovjetunió vezetése nemzetiségi alapon szervezte volna, ezért erről az időszakról nem helyes spekulálni, hanem mind a hétmillió elpusztult emléke előtt nemzetiségtől függetlenül tisztelegni kell. A dokumentum rámutat: az erőszakos kollektivizálás okozta éhínséget a Szovjetunió számos területe megsínylette, és Ukrajnától Szibéria nyugati részéig hétmillió ember pusztult éhen, illetve halt meg az alultápláltság okozta betegségekben, de a tragédia nem rendelkezik a népirtás nemzetközileg meghatározott jellemzőivel, és nem képezheti aktuális politikai spekulációk tárgyát. Ugyanis mostanában történelmi vita parázslott fel Oroszország és Ukrajna között a harmincas évek éhínségéről.
Álláspontjuk változatlan
Oroszország nem engedi, hogy Koszovót felvegyék az ENSZ-be, és a koszovói kérdést felveti a bukaresti NATO—Oroszország Tanács ülésén is — jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter. Hangsúlyozta: Oroszország az ENSZ BT állandó tagjaként meg tudja akadályozni, hogy Koszovó teljes jogú ENSZ-tagállammá váljon, s továbbra is támogatni fogja Belgrád törekvését, azt, hogy a koszovói problémát visszaterelje a nemzetközi jog világába.
