A hétfő délután tartott felsőrákosi falugyűlésnek egyetlen napirendi pontja volt: mitévők legyenek, hogy a köpeci bányavállalat által évek óta ki nem fizetett bérleti díjat megkapják; a hatvannál több érintettnek utoljára 2009-ben fizettek területeik bérlése fejében. Az eseményen jelen levő érintettek a rendőrségnek szánt beadványt fogalmaztak meg, melyben kérték, segítsenek nekik a képviseletükkel megbízott Miklósi József falugyűlés elé citálásában. A szószólók kérdéseire válaszolt a bányavállat megbízott igazgatója, Grád János és Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere is.
Kotecz Attila, a falu képviselője a baróti helyi tanácsban elmondta: a múlt héten tartott gyűlésük óta annyi újdonság történt, hogy telefonon megkeresték a bányavállat felszámolásával megbízott céget. Azt a választ kapták, a felsőrákosiak sem egyénenként, sem Miklósi József által képviselve nincsenek az úgynevezett adóslistán. Bár lejárt a határidő, felkerülhetnek még, ha ügyvédet fogadnak, de még akkor sem biztos, hogy kárpótlásban részesülnek.
Noda János, idős Pál János és Jáger Árpád lopással vádolta a bányavállalatot: hivatalosan felfüggesztették a kitermelés, ám mégis látni, amint a teherautók megrakottan távoznak a külszíni fejtésből. Márpedig, ha a szenet elviszik, azért valaki fizet is, s ha fizetnek, akkor nekik is járhatna a 2007 óta elmaradt bérleti díj. Grád János visszautasította a vádakat. Mint mondotta, a vállalat 2010 óta fizetésképtelen, ami azt jelenti, gazdasági tevékenységet nem folytathatnak, mindenben a Ploieşti-i igazgatóság jár el. A teli teherautókat azzal magyarázta, hogy a szenet régebb bányászták ki, most csak elszállítják. Cáfolta az utolsó kifizetés idejét is: 2009-ben még fizettek.
Lázár-Kiss Barna András polgármester úgy vélte, bár az adóslistára felkerülhetnek, ám a nagy tartozás miatt kicsi a valószínűsége, hogy a meglévő vagyontárgyak értékesítéséből nekik is fog jutni valami pénz. A felsőrákosiak arra a felvetésére, hogy akkor nem kaphatnának-e a már kimért földjük helyett mást, a városvezető azt mondta, elviekben lehetséges a csere, de annak feltétele az is, hogy a visszaszolgáltatások lezárását követően felesleg maradjon, illetve azt is meg kell vizsgálniuk, hogy nem jelent-e akadályt az, hogy ők már jövedelemre tettek szert a kimért földjük után. Grád János azt mondta, a föld minőségének visszaállítására létezik elkészített terv, de annak megvalósításához az szükséges, hogy a vállalat fél éve már ne termeljen s a kitermelési engedély átvételét se kérelmezze másik cég. Úgy vélte, nem lesz olyan vállalat, amelyik belevágna a szénkitermelésbe, így a határidő lejártát követően már csak egy kormányhatározatra lesz szükség ahhoz, hogy a bodosi bánya bezárásához hasonló beruházást elkezdjenek.
A rákosiak Miklósi Józsefet hanyagsággal vádolták: szerintük megengedhetetlen, hogy a vele kötött és számára busás, tizenhét százalékos sikerdíjat biztosító szerződés ellenére sem kerültek fel az adóslistára. Bár utólag kiderült, az idős mérnök azért nem válaszolt megkeresésükre, mert külföldön tartózkodik, ez nem csillapította a falusiak felháborodását, s helyben beadványt fogalmaztak meg a rendőrséghez, hogy állítsák színük elé. Abban is megegyeztek, nem hagyják veszni pénzüket – egyes források szerint 230 ezer lejt meg a késedelemért járó kamatokat kellene megkapniuk –, s augusztus végén–szeptember elején ismét gyűlést tartanak.
A külföldön tartózkodó Miklósi Józsefet nem sikerült elérnünk.