Felgyorsult a skanzen új, Erdély tájegységének kialakítása, jövő év végéig a beszerezni kívánt épületek és tárgyegyüttesek nagyobb hányada a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány birtokába kerülhet .
Cseri Miklós főigazgató elmondta, az utóbbi idők egyik legjelentősebb népi építészeti és kulturális örökségvédelmi beruházásának köszönhetően 116 épület és mintegy 30 ezer tárgy kerül az új tájegység gyűjteményébe, és ebből 2016 végéig mintegy 80 építmény és 20 ezer tárgy érkezhet meg. A skanzen 9. tájegységének tervezése, kutatása 2006-ban kezdődött, és a várakozások szerint 2018–2019-ben fejeződik be.
Számos különleges tárgy, tárgyegyüttes került a múzeumba, így például 18–19. századi szász porumbáki és feketeerdei üvegek, továbbá bokályok, lakástextíliák, szentképek. A beszerzett darabok közül kiemelkedik egy 17. században Segesvárott készült ónkanna, valamint egy 1700-ban Kőhalmon festett láda.
A főigazgató jelentős eredménynek nevezte a kalotaszegi Inaktelkén élt Kalló Ferenc (1923–2013) naplósorozatának megvásárlását. A kalotaszegi táncosok egyik kiemelkedő alakjának virtuóz tánctudását számos helybeli, illetve a táncházmozgalomban részt vevő fiatal igyekezett elsajátítani, táncmotívumfűzését lejegyezték, és Kalló-figuraként tartja számon a magyar néptáncos társadalom.
Megvásárolták a Weinstock-hagyatékot. A nagyváradi születésű Weinstock Ernő fényképész az erdélyi városok, falvak, valamint népszerű fürdők polgári életkörülményeit dokumentálta a századfordulótól a két világháború közötti időszakig. Mintegy 24 ezer dokumentumhoz jutott a múzeum, köztük 9 ezer üvegnegatívhoz, 6,5 ezer diához, 5 ezer negatívhoz, de hozzávetőleg 600 képeslap és családi fotó, 760 nagyméretű városkép, 1300 változatos témájú fotográfia, valamint mintegy 300 családi, illetve vállalkozással kapcsolatos irat is gazdagítja a kollekciót. A dokumentumok hiánypótló forrásanyagaként szolgálnak a tájegység néprajzi és történeti alapkutatásaihoz – közölte a főigazgató.
Cseri Miklós hangsúlyozta: az Erdély tájegységben kiemelt szerepet szánnak a kisebbségi lét különböző szintjeinek, a megmaradást elősegítő tényezőknek, például az egyházak, iskolák megismertetésének, emellett nagy hangsúlyt fektetnek az Erdélyre jellemző etnikai és vallási sokszínűség bemutatására, és különös figyelemmel kutatják a szórványban élő magyarságot. (MTI)
