A román görög katolikus egyház 1697-ben jött létre, amikor az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát. 1853. november 26-ig az esztergomi érsekségnek volt alárendelve. 1930-ban a népszámlálás adatai alapján Erdély lakosainak 31,1 százaléka görög katolikus vallású volt, az ortodox lakosság 27,8 százalékával szemben.
A kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görög katolikus vallást. Vezetőik közül többet bebörtönöztek, az egyház tulajdonát államosították vagy az ortodoxnak adták. 1989-ben a görög katolikus egyházat újraszervezték, de tulajdonuk egy részét máig sem kapták vissza. A 2002-es hazai népszámláláskor Romániában 191 556-an vallották magukat görög katolikusnak, amelyből 160 896 román nemzetiségű, 19 645 magyar.
Szaplonca román lakói 1790-ben tértek át a görög katolikus vallásra. Az 1990-es és a 2000-es években a község többször is az ortodoxok és a görög katolikusok háborúskodása miatt került a média figyelmébe. A rájuk erőltetett ortodox hittérítés okán már sajátos liturgiájukat is feledve, a legutóbbi népszámláskor a 3267 lakosából csupán 65-en vállalták a szüleiktől örökölt görög katolikusságot. Kis közösségük nem kapta vissza a Vidám temetőben álló, 1886-ban épült templomát sem. Állításuk szerint a helyi vezetés folyamatosan megakadályozza, hogy saját telkükön új templomot építhessenek. Sőt, 1997-ben maga az akkori polgármester lopott el egy görög katolikus halottat, hogy ortodox rítus szerint temethessék el! A neogótikus templom tornyát az ortodox egyházközség 2009-ben lebontotta, és öt új, bizánci stílusú torony építését tervezi. Görög katolikus szervezetek szerint azért, hogy eltüntesse a templom görög katolikus múltjára utaló jeleket. Az uralkodó „állam az államban” ortodoxia erdélyi hagymakupolás térhódításáról van némi tapasztalatunk nekünk, székelyeknek is.
Lám, a legújabb példa a Szatmár megyei Sződemeter. A kúria, amelyben himnuszunk szerzője, Kölcsey Ferenc megszületett, 1990-ben az ortodox egyház lelkészi hivatalának adott otthont. És most a görög katolikus parókiával kell egyeztetni, hogy szíveskedjen kiköltözni a magyar nemzet egyik legnagyobb költőjének szülőházából. Hogy az idegen nemzet, idegen vallás bitorolta kúriából az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület partiumi vezetői múzeumot, emlékházat varázsoljanak. Ja, új épület kéne nekik is cserébe? Mert valamikor ők vásárolták meg? De mikor és kitől? Nemzeti imánk költője emlékének ápolása többet érdemel, mint egy emléktábla, amit már kétszer is leloptak a minket, magyarokat oly „nagyon szerető és tisztelő” többségi nemzet mindig titokban maradó, emlékműgyalázó szakmunkásai!