Más véréből, munkájából szívnák energiájukat saját jólétüket és fennmaradásukat biztosítandó, nem szeretik a városukat, annak lakóit, a minél rosszabb, annál jobb állapotban érdekeltek, és ezért nem kímélnek sem Istent, sem embert. Egyaránt irgalmatlanul megcsapolnának mindent, legyen az a településéért szívvel-lélekkel dolgozó helyi vezető sokszor erőn felüli munkája vagy országos – helyi viszonyokról alig valamit sejtő – kormánypárt pozitív erőfeszítései.
A békési Jobboldali Összefogás tagjai keresztény emberek. Szinte mindannyian tagjai a kisebb kormánypártnak, a KDNP-nek. Tetteiket azok az alapelvek vezérlik, melyek szerint mindenkinek fel kell vennie és viselnie kell a maga keresztjét, értsd: tudatosan kell élnie életét és végeznie dolgát. A maga, a családja, a városa, az országa, a magyarság érdekében. „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, (valódi) angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.”
De érdemes a következőre is odafigyelni: „Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét!” A mondás három feladatot tartalmaz. Önmagunkat megtagadni azt jelenti, hogy saját elképzeléseinket, vágyainkat és igényeinket félretesszük egy magasabb eszmény vagy érték érdekében. Itt, Békésen azt, hogy a választott képviselőnek, a polgármesternek az első a város, és minden más, egyéni vágy sokadrendű. A második feladata a kereszthordozás. A saját keresztünké. Életünk során nem kell keresnünk a szenvedést, a fájdalmat, hanem el kell azt fogadni abban az órában, abban a helyzetben, amikor azt kapjuk. És viselnünk kell, mert ez a feladatunk. S végül, harmadikként a követés azt jelenti, hogy mindenben az Istent követjük. Ez természetesen nem általános elvárás ma, csak annak szól, aki tudatosan felvállalt kereszténysége értékrendje szerint akar élni. Annak viszont ezt a három lépést naponta meg kell tennie. És mosolyogva, mert bármilyen nehéz is ez a ma, az élet soha el nem hamvadó szerelme, a hite ezt kéri szépen tőle minden reggel, amikor a szemét kinyitja, és minden este, amikor elszámol tetteivel. Amikor a napi penzumomat mondom, pillanatra megtorpanok ellenőrizni, hogy megvan-e a mosoly az arcomon akkor is, amikor ide érek: „és bocsásd meg vétkeinket, miként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”.
Egy testületi ülésen a rám és hozzám közel állókra méltatlanul támadóknak a szemébe mondtam, hogy én akkor is szeretem őket, ha ezt teszik. Nem értették, néztek rám, mint bolondra. Aztán visszahallottam, hogy nincs veszélyesebb a politizáló kereszténynél. Én azt mondom, nincs veszélyesebb a minden közösségi érdeket félretevő angyalálarcú, saját zsebre ügyeskedőknél, az ezt eltűrő vezetőknél és a nem politizáló – értsd: saját sorsát irányítani nem akaró, befolyásolható – tömegnél. De Békés békés. Mert értelmes emberek lakják, akik tudják, melyik szárnyas mire való.