Tetemes szakaszon szomszédaink az egykor többségében szászok lakta települések. Szászföldet az Olt választja el a történelmi Háromszéktől, illetve az 1876-tól a vármegyéhez tartozó Székföldjétől. Leginkább várfalakkal megerősített erődtemplomaik miatt ismertek, amelyek – akárcsak mifelénk – a helyi lakosság védelmét szolgálták a török-tatár betörések idején.
A második világháborút követően mindhárom községben – Szászhermányban, Barcaszentpéteren és Botfaluban – megfogyatkozott a magyar lakosság lélekszáma. Egy részük Szibériában pusztult el, majd fokozatosan fogytak, fogynak. Kivétel talán Botfalu, mert a cukorgyártelepen jelentős számú magyar munkásság élt és él jelenleg is. A legutóbbi népszámláláskor az 5200 lélekszámú Szászhermányban 124-en, Barcaszentpéteren 79-en, Botfaluban pedig 341-en vallották magukat magyarnak. A megtizedelt lakosságból Szászhermányban 59, Barcaszentpéteren 79, míg Botfaluban 43 személyt jegyeztek be szászként.
A műemlékké nyilvánított szász erődtemplomokat elenyésző részben állami, többségében a Lutheránus Világszövetség és a Barcasági Szászok Alapítványának anyagi támogatásával újították fel. A botfalusi szász lutheránus templom harangtornyát jelenleg tatarozzák. Mindhárom településnek kiépült az infrastruktúrája, a többségi román etnikum és a kisebbségek számarányuknak megfelelően vesznek részt a közigazgatásában. A történelem folyamán ezek a szomszédaink – kivéve a magyarokat – inkább az ellenség oldalán álltak (1848–49), mintsem mellettünk.
A szászhermányiakkal, sajnos, nem tudtunk kapcsolatot teremteni. Ion Rusu barcaszentpéteri polgármester szerint „az ottani magyarságnak nincs sem civil, sem pedig egyházi szervezete, vallási és etnikai kapcsolatot a közeli Brassóval tartanak fenn”. Merőben más a helyzet Botfaluban. Az itteni jelentős számú magyarság a brassói római katolikus egyházközség által a gyártelepen épített templomban gyakorolja vallását. A katolikus szertartásokat a brassói egyházközség plébánosa, Csibi József és a káplánok, az unitárius és a református istentiszteletet pedig Adorjáni Levente sepsiszentkirályi unitárius és Nagy Hajnal nagymohai református beszolgáló lelkipásztor tartja. Az ürmösi származású Bálint György, a botfalu-gyártelepi unitárius kisközösség gondnoka elmondta, a botfalusi magyarság RMDSZ-szervezetének elnöke Deák Albert katolikus gondnok, Magyari Levente pedig magyarként a botfalusi községi tanács tagja. Meglepő, hogy mennyire ragaszkodik vallásához a gyártelepi magyar szórvány. A két protestáns kisközösség bérmentesen használja a katolikus egyház által fenntartott templomot, csak a villanyáram és a fűtés költségeit törleszti. Amint azt Sepsiszentkirályban megtudtuk: nemzeti ünnepeiket gyakran közösen tartják, az öregek napjának szervezését a szentkirályiak vállalják.
