Szülőfalujáról írt községismertetőt Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék főmunkatársa, helytörténész, geológus és genealógus. A baróti Tortoma Kiadónál megjelent színes könyvecskét az árkosi falunapon mutatják be, de már kapható a Tortoma Könyvesházban, ára 18 lej.
Kisgyörgy Zoltán azt az elvet vallja, hogy egy helytörténeti ismertetőt nem csupán száraz adatokkal kell megtölteni, hanem a helyhez, műemlékeihez, nagyjaihoz, lakóihoz kötődő érdekességekkel is kell fűszerezni. Ezt tette ez esetben is. A gazdag könyvészeten alapuló munkát a szerző kutatásai egészítik ki, és közel nyolcvanéves személyes élményei, tapasztalatai, gyűjtései kerekítik teljessé.
Hogy miért is van szükség erre a kiadványra? Kisgyörgy Zoltán megválaszolja: olvassa az árkosi ifjú vagy idegen, bárki érdeklődő, hadd okuljon belőle, hadd győződjön meg arról, mire volt képes a múltban és mire képes a jelenben is ez az egészséges, élni-alkotni akaró faluközösség, amely megküzd a 21. század kihívásaival, akár az elődök.
A szerző feleleveníti: Árkos 1968-ban elvesztette önállóságát, Sepsikőröspatak községhez csatolták, ám 2004-ben sikerült azt visszanyernie. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1527-en élnek Árkoson, közülük 1469 székely-magyar.
Az olvasó megtudhatja, hogy Árkos első, Árpád-kori temploma a Szentegyháza nevű helyen állt. Ma kőtömbös kopjafa és márványtábla őrzi emlékét. 1602-ben 11 lófő, 19 szabad székely, egy darabont és egy jobbágy élt családjával a faluban. Az 1848–49-es szabadságharcból Árkos népe derekasan kivette részét. A hősök emlékét 2003-ban emelt obeliszk őrzi. Megismerhetjük a település templomait – köztük az unitárius vártemplomot, melynek egytonnás harangja a második legnagyobb Háromszéken – és iskoláit, no meg neves lelkészeit és iskolamestereit. A könyvecske kitér a művelődési életre, elmeséli, hogy a Végh Béniám nevét viselő kultúrházat tojásból – azok árából – építették. A zágoni báró Szentkereszty család árkosi történetéről és kastélyáról is szól egy fejezet. Kisgyörgy Zoltán több helybeli idős ember vallomását idézi, melyekből kiderül: a Szentkereszty bárók jó emberek voltak. A múlt emlékeit őrzi a Bálint Zoltán által alapított, működtetett tájmúzeum, mely idén immár 17 éves.
A faluismertetőt tanulmány zárja a Szentkereszty-kastélyt övező dendrológiai parkról, annak értékes fáiról és cserjéiről a szerző lánya, Kisgyörgy Blanka tollából.