Zágoni gondokTilosba hajtják a juhokat

2015. augusztus 18., kedd, Gazdakör

Egyre nagyobb az elégedetlenség a zágoni gazdák körében a mezei legeltetés miatt. A mezőre kihajtott juhsereg szabadon garázdálkodik a földeken, kárt tesz a sarjúban, gabonában, pityókában. A juhászok fittyet hánynak mások tulajdonára, az egész mezőt saját birtokuknak tartják. A gond megvitatására tegnap a zágoni polgármesteri hivatal gyűléstermébe hívta Kis József polgármester az érintett juhászokat, a hatósági állatorvost, a község gazdaegyesületének képviselőit.
 

A mezei legeltetést tanácsi határozat szabályozza, ennek ellenére évek óta számos panaszt iktatnak a köz­ségházán a juhok, lovak által károsított gazdák. Augusztus közepén a hegyi legelőkön levő nyájakat a mezőre hajtanák a juhászok, és ez nem megengedett – mondta a községvezető. A községháza kötelessége megtenni mindent a földtulajdonosok, mezőgazdasági termelők érdekében, ezért felelősségre vonják azokat a juhászokat, akik nem tartják be az előírásokat. Senki ne próbáljon meg „ügyeskedni”, a háttérben intézni a legeltetést, ha panaszok lesznek, bárki ellen eljárást indítanak. Akár az állatok utáni támogatások megvonásával is járhat a szabálytalan legeltetés. Nem lehet csupán a juhászok érdekeit szem előtt tartani, a községben sok a szociális gond, nagy a munkanélküliség, ezt is kezelni kell – hangsúlyozta Kis József. Kitért a módosított vadászati törvényre, mely többek között az állatok legelőkön való jelenlétét is szabályozza. A vadásztársaság, a rendőr­ség és a környezetvédelmi hiva­tal közösen ellenőriz, a sza­bály­­talanságról jegyzőköny­vet készítenek, melynek következménye ez esetben is az állatok után járó támogatás elvesztése lehet – figyelmeztetett az elöljáró.
Dr. Gáspár Ferenc állatorvos elmondta, szigorúan ellenőrzik az állatmozgást, megvizsgálják, arányos-e a létszám és a használt terület nagysága. Nem éri meg néhány napi illetéktelen legeltetés, hogy a juhász elveszítse a támogatást – húzta alá.
A zágoni gazdák képviselői elmondták: helyesnek tartják, hogy a polgármesteri hivatal próbálja megvédeni a földtulajdonosok, mezőgazdasági termelők érdekeit, és megtiltja a juhászoknak, hogy szeptember előtt a mezőre hajtsák a nyájat. Viszont elsősorban azok ellen kellene fellépni, akik egész évben a mezőn tartják állataikat, károkat okozva – hívták fel a figyelmet.
Szabó Jenő, az egyik hegyi esztena vezetője hangsúlyozta, hogy hátrányba kerülnek, akik csak szeptemberben hajtják a mezőre juhaikat, csak a kopasz határt kapják, mert a most is ott lévő juhok mindent lelegelnek.
A felvetésekre Kis József kijelentette: megígéri, hogy a szabálytalan legeltetéssel kapcsolatos minden panaszt továbbít a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Kovászna megyei kiren­deltségéhez, az okozott ká­­rokat hivatalosan felmérik. Azt is hozzátette: nem csupán a törvénynek kellene szabályoznia a mezei legeltetést, szükség lenne a juhászok emberségére, jóérzésére, mások tulajdonának tiszteletben tartására is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2015-08-18: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Háromszéki kalauz 45. (A Lakóca-vidék)

A most bemutatott térség a Gelence-patak forrásvidékét és a Nagy-Bászkába bal partilag ömlő Kövesorr- és Hagymás-patak te­rületét foglalja magában. Keleten a megyénkkel szomszédos Vrancea megye határvonaláig tart.
2015-08-18: Gazdakör - Puskás Attila:

Virágzik a parlagfű

A mezőgazdaság és az ember számára is káros parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), azaz ürömlevelű parlagfű észak-amerikai őshazájából terjedt el Európában a 19. század közepétől. Augusztusban virágzik, és a szokatlanul forró idei nyár a nagy tömegben létrejött virágport háborítatlanul szórja.