Huang Csün-csiu, a kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzora és kollégái tanulmányukat elküldték a két legnagyobb tekintélyű tudományos lapnak, a brit Nature-nek és az amerikai Science-nek, ám etikai kifogások miatt egyik sem közölte. Edward Lanphier brit biológus a Nature-nek azt mondta, szüneteltetni kell ezt a kutatást, amíg széles körben meg nem vitatják.
A Protein and Cell szaklapban a kínai tudósok megírták, tisztában vannak azzal, hogy az ilyen típusú kutatásokat erkölcsi viták övezik, ugyanis kísérlethez „kórházak által kidobott, problémás embriókat” használtak, vagy több spermiummal megtermékenyített petesejteket vettek igénybe, melyeket „a világ tudósai évtizedek óta használnak, mivel sosem lehetne belőlük élve születés”.
Huang az scmp.com szerint nem kommentálta a reakciókat, ám munkája erőteljes támogatásra talált a kínai biológusok körében. Csen Kuo-csiang, a Cinghua Egyetem biológiaprofesszora szerint a kritikák önkényesek: „Ha azt tennénk, amit mondanak, humán embriókon egyáltalán nem lehetne kutatást végezni. Az áttörések, melyek ezen a tudományterületen történnek, minden egyes embernek hasznára válnak. Sok betegség gyógyításának, az egészség megőrzésének, a fiatalságnak, a hosszú életnek az emberi gének átszerkesztése a kulcsa. A jövőben mindez lehetővé válik, és sok családot szabadít meg a szenvedéstől.”
Csao Si-min, a sanghaji Fudan Egyetem biológusa nem találja erkölcsileg kifogásolhatónak Huang kutatását, mivel „csak életképtelen embriókon kísérleteznek”. Szerinte az emberi génmódosítás elkerülhetetlen, a technológiát növényeken, állatokon már használják, a következő lépés az ember. Arra azonban figyelmeztetett, hogy – mint minden más eljárásnak – ennek is megvannak a korlátai és kockázatai: „A génszekvenciák megváltoztatása váratlan problémákat okozhat, melyek aztán nemzedékről nemzedékre öröklődnének, és további károsodásokat, betegségeket váltanának ki, tehát szigorúan laboratóriumi keretek között kell őket tartani. Az emberi faj kihalásához vezetne, ha tömegesen, ellenőrizetlenül módosítanák a DNS-t.”
A kísérletekről és fogadtatásukról író South China Morning Post hozzáfűzte, hogy nem ez az első eset, amikor ázsiai tudósok humán embriókon végeztek kísérleteket, és ez Nyugaton felháborodást váltott ki. Tíz évvel ezelőtt dél-koreai tudósok jelentették be, hogy sikerült embriót klónozniuk. Nemzeti hősként ünnepelték őket, amíg ki nem derült, hogy nem mondtak igazat.
Az újság szerint az ázsiai kutatók általában nagyobb szabadsággal kísérletezhetnek humán embriókon, mint nyugati kollégáik, mivel a közvélemény hajlamosabb elfogadni ezt, és kevesebb a vallási ellenvetés is. (MTI)