Összesen tíz Külhoni Magyarságért Díjat adtak át tegnap Budapesten, a Parlamentben. A kitüntetéseket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományozza a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén Erdélyből Miholcsa József szobrász, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum kapta az elismerést, díjazták a felvidéki Dunaág Néptáncműhelyt, valamint a KOR-ZÁR verséneklő műhelyt, a vajdasági Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoportot, a kárpátaljai Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttest, a Hollandiában élő Tóth Miklós István református lelkészt és a Kanadában működő Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Egyházközséget és Magyar Iskolát.
Az ünnepségen tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette, augusztus 20. arra szólít minden magyart, hogy legyen „kis Szent István az élet azon helyén, ahova a gondviselés állította”. A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a magyar nemzet megmaradása egyrészt a nyelvi, kulturális és történelmi azonosságtudat megőrzésén, másrészt az ehhez szükséges közjogi keretek biztosításán múlik. Példaként említette, hogy Szent István a keresztény állam létrehozásával közjogi egységbe foglalta a magyar nemzetet, így a törzsek Magyarországából létrehozta az apostoli Magyar Királyságot. „Innentől kezdve ez az acélabroncs tartotta meg a kulturális értelemben vett nemzetet” – fogalmazott, hozzátéve, a kulturális és a politikai nemzet fogalmai azóta is szétválaszthatatlanok.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy az államnak mindezek miatt szimbolikusan is el kell ismernie azokat, akik munkájukkal segítik a magyarság azonosságtudatának megőrzését.
