„Az anyaországi magyarságnak önmaga megfogalmazásához éppúgy szüksége van a külhonban élő muravidéki magyarokra, mint ahogy az önök körében is bizonyára fontos a csonka hazában élők sorsa” – jelentette ki a politikus. Hozzátette: „Utakat építünk egymáshoz, mert tudjuk, ha igazán egymásra lelünk, magyarként önmagunkra is rátalálunk.”
A magyarság a muravidéki Domonkosfától az erdélyi Csíkszentdomokosig ma is él és egységes nemzetet alkot – mutatott rá az államtitkár, hozzáfűzve: „Mindez azon az erős fundamentumon alapszik, amelyet István király erkölcsi mérceként Kárpát-medencei országa és magyar népe elé emelt: a kitartó hit, a mindig megbocsátani tudás, a tökéletességre törekvés kultúrája, továbbá a keresztényi szeretet.”
Megfogalmazása szerint az egységes és erős magyar haza kősziklára épült.  „Egyedülálló túlélési képességének köszönhetően a tatár, a török, a Habsburg- és a szovjet megszállások pusztító viharain is felül tudott emelkedni” – mondta, majd hozzátette: ezért van még ma is, aki magyarul szól, magyarul nevet, magyarul énekel, és magyarul ad hálát a Muravidéken.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a muravidéki magyarok kihívások előtt állnak. Mint mondta: „Nekünk is meg kell találnunk azt az utat, amely biztosítja, hogy a muravidéki magyarság itt, a Muravidéken, ahol már ezer éve él, megmaradjon, gyarapodjon, és a jövő nemzedéknek is fel tudjon mutatni valamit.” „Ez a közösség túl sokáig volt zárt. Ahhoz, hogy meg tudjunk maradni, nyitnunk kell. A felénk nyúló kéz nem mindig a fenyegetést vagy a veszélyt jelenti, lehet az a segítség és az együttműködés jelképe is. Az elmúlt időszakban sok segítő kéz is nyúlt felénk, nekünk pedig élnünk kell a lehetőséggel” – hangsúlyozta a politikus.