A napokban szárnyra kapott bérharc okán gazdasági elemzők pénzügyi katasztrófát, soha nem látott költségvetési hiányt vetítenek előre, ha Victor Ponta folytatja fedezet nélküli ígérgetéseit. Igaz, a kormányfő határozottan kijelentette, ennyit és ne tovább, vagyis csak az egészségügyi alkalmazottak bérét emelik, minden más ágazatnak egyelőre kuss. Éves szinten 1,7 milliárd lejbe kerül a beígért 25 százalékos fizetésemelés, de azzal Ponta nem számolt, hogy ha idén ennyit költenek a bérkiigazításra, jövőben az emelt összegek után kell kiszámolni a kiadástöbbletet, és az már meghaladhatja a 2 milliárdot. Ezúttal azt is megtudtuk, mennyit loptak az egészségügyben, hisz a kormányfő azzal takarózik, az október–decemberi időszakra megvan a pénzfedezet, ennyit spóroltak meg az elektronikus egészségügyi kártyák bevezetésével, amelynek kötelezővé tételét már több ízben elhalasztották, a legújabb időpont szeptember 1-je.  Indoklása okán emlékeztetjük, a kártyákat arra hivatkozva zúdították a lakosság nyakába, hogy ezáltal kiszűrhető lesz a csalás, az orvos nem jelenthet olyan szolgáltatást az egészségbiztosítási pénztár felé, amelyet nem végzett el, mert ezentúl csak azt számolják el, aminek az elektronikus rendszerben nyoma van. Magyarán, ha olyan sok pénzt takarítottak meg néhány hónap alatt, miközben a digitális adathordozók egy részét még át sem vették a tulajdonosaik, a rendszer pedig jelenleg is akadozva működik, abból az következik, hogy a spórolt összeggel azonos mértékű volt a csalás. Kétes, hogy ezzel sikerült a korrupciót kiküszöbölni az egészségügyben.
Apropó, korrupció, a bérkövetelők sorába a rendőrök szakszervezetei is beálltak, és azzal fenyegetőznek, ha továbbra is alacsony fizetésért kell dolgozniuk, az a közbiztonságot veszélyezteti, és a megvesztegetések javát szolgálja. A pedagógusok szakszervezetei is bejelentették, hogy az orvosokéval azonos szintű fizetésemelést követelnek, különben nem garantálják a békés tanévkezdést. Várható, hogy a vasutasok, a szociális szférában dolgozók, a közigazgatási alkalmazottak, és még ki tudja, milyen ágazatok nyitogatják Pandóra szelencéjét, amelynek következményei beláthatatlanok.
Az már biztos, nem lesz csendes ősz, elégedetlenségek hada zúdul a hatalomra, amely személyes ambíciók mentén kormányozza az országot, miközben úgy menetelünk egy újabb esztendő vége felé, hogy az életszínvonal meredeken csúszik lefelé a lejtőn.