Bukarest veszített gazdasági súlyából
Elsősorban Temes, Argeş, Kolozs, Brassó és Szeben megyei vállalkozások fejlődése eredményezte, hogy – az üzleti forgalom tekintetében – a főváros az utóbbi hét évben veszített gazdasági súlyából.
Míg 2008-ban Bukarest az üzleti forgalom 63 százalékát adta, addig 2015-ben ez az arány 37 százalékra csökkent. A rangsor másik végén 26 megyében hét év alatt az üzleti forgalom 50 százalékkal növekedett, míg egyes „fejlődő” megyékben – Argeş, Ilfov, Szeben, Arad, Maros, Fehér, Konstanca és Olt – a növekedés 100 és 198 százalékosra tehető. Elemzők szerint Bukarest mellett újabb, gyors ütemben fejlődő gazdasági központok jelennek meg, Kolozsváron és környékén például még a Nokia kivonulása sem eredményezett visszaesést. Mindez a helyi, jól képzett munkaerő, a piaci nyitás – elsősorban az IT-szektorban – és az idegen nyelvismeret elterjedésének a következménye. De például Argeş megye a Dacia növekedésének, az egyre több, itt megtelepedő beszállítónak köszönheti üzleti forgalmának közel megháromszorozódását. Egyébként a hazai vállalatok üzleti forgalma 2008 és 2014 között 1088 milliárd lejről 1152 milliárd lejre növekedett.
Ellenőriz az adóhatóság
A tavaly minden tizenkettedik cégnél, vagyis az 1,3 millióból közel százezernél végzett ellenőrzést az adóhatóság, illetve belső struktúrái. Több mint 12 500 esetben büntetést szabtak ki az ellenőrök, míg 2500 ügyben sikkasztásért büntettek, vagyis a cégek 1,2 százalékánál találtak kihágást vagy egyéb bűncselekményt.