Felhívással fordult Brassó megye tanácsának ideiglenes elnöke, Claudiu Coman a megyei közgyűlés kormánypárti képviselőihez, hogy mihamarabb terjesszék elő a parlamentben azt a törvényjavaslatot, mely újabb öt évre a megyei tanács tulajdonába adja azt a kétszáz hektáros területet, melyen a vidombáki nemzetközi repülőteret szeretnék megépíteni.
Brassó megye tanácsa 2009-ben már egyszer megkapta a területet, azzal a feltétellel, hogy öt év alatt felépíti a légikikötőt, de ez idáig csupán a 2850 méter hosszú, 45 méter széles kifutópálya készült el. Claudiu Coman szerint két külföldi befektető is érdeklődött a repülőtér irányítótornya, terminálja, egyéb kiszolgálóegységei építése iránt, a megyei tanácsnak pedig költségvetésében elkülönítve rendelkezésre áll az egyéb infrastrukturális munkálatokhoz szükséges pénz. (Mesagerul de Covasna)
JÖNNEK A TURISTÁK. Számottevően, mintegy 17 százalékkal több külföldi turista érkezett az országba idén, mint tavaly. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az első hét hónapban 5 308 000 turista érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre a tavalyi 4 540 000-hez képest, ami 16,9 százalékos növekedés. A külföldi turisták száma elérte az 1 235 000-et a tavaly regisztrált 1 048 000-hez képest, ami 17,8 százalékos növekedés. A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő külföldi turisták közül legtöbben a németek (142 ezer) jöttek, majd az olaszok (115 ezer), az izraeliek (114 ezer), a franciák (76 ezer) és az amerikaiak (72 ezer) következnek. 2014-ben összesen 8,444 millió turista kereste fel a romániai kereskedelmi szálláshelyeket, ami 6,6 százalékos növekedés volt 2013-hoz képest. Ebből 1,911 millió volt a külföldi turista. (MTI)
KULLOGUNK. A Munkaügyi Főfelügyelőség júniusi jelentése szerint az ország 42 megyéje közül csupán háromban haladja meg a bruttó átlagjövedelem értéke a kétezer lejt, míg 23 megyében az összeg nem éri el még az 1500 lejt sem. A toplista élén Ilfov megye (Bukarest) szerepel, ahol az átlegbér értéke 2671 lej, a főváros vonzáskörzetét Kolozs megye követi, ahol az átlagfizetés 2051 lej – szakemberek szerint Kolozsvár az egyre bővülő IT-szektornak, a szolgáltatóiparnak és nemzetközi cégek jelenlétének köszönheti pozícióját. Nem sokkal marad le Kolozsvártól Nagyszeben 1979 és Brassó 1855 lejes átlagjövedelemmel. A gazdasági szakértő szerint a szász városok sikerének kulcsa a németül jól beszélő munkaerő. Temesvárt az autó- és az elektronikai ipar teszi a toplista ötödik helyezettjévé. Itt az átlagbér 1971 lej. A lista utolsó helyén Vaslui szerepel. Sokatmondó tény, hogy szinte feleannyi az átlagbér, mint Bukarestben: 1364 lej. A helyzet Székelyföldön sem sokkal jobb: Hargita 1386 lejjel a 38., Kovászna 1452 lejjel a 31. a listán. Az országos átlagjövedelem egyébként 2516 lej, 7,8 százalékkal több, mint amennyi tavaly volt. (Maszol)
ÚJRAINDÍTJÁK A SZÉKELY GŐZÖST. Bár konkrét dátumot továbbra sem árult el az állami vasúttársaság, újabb becsléssel álltak elő az illetékesek: egy-két héten belül, vagyis a tanév kezdetéig indulna újra a Héjjasfalva–Székelyudvarhely szakaszon közlekedő székely gőzös. A vonal menti fontosabb javításokat már elvégezte a vonalat a Regiotrans magáncégtől visszavevő állami vasúttársaság, csupán az udvarhelyi állomásnál lévő munkálatok vannak még hátra. A Héjjasfalva–Székelyudvarhely szakaszon március 17-én állították le a szerelvények közlekedését, miután a Regiotransnál súlyos műszaki hibákat találtak. A székely gőzös járatain naponta mintegy hétszáz ingázó járt, köztük számos vidéki diák. (Székelyhon)
