Készül a 2016–2021 közötti időszak árvízvédelmi stratégiája. A témában igen kisszámú érdeklődő jelenlétében tájékoztatót tartottak a megyeháza üléstermében. A Râmnicu Vâlcea-i székhelyű, az Olt völgyét és vízgyűjtő medencéit felügyelő hatóság képviselői szerint itt alkalmazhatatlanok az Európai Unió környezetbarát feltételei, nálunk a folyók másképp viselkednek, mint Nyugaton.
Mindössze három polgármester és féltucatnyi önkormányzat képviselője vett részt a szerdai összejövetelen. Emilia Constantin, a hatóság árvízvédelmi osztályának munkatársa háromszor is említette a megyei tanács képviseletének hiányát, kevesellte a résztvevők számát, s félig-meddig tréfásan megjegyezte: a magyarokat komolyabb embereknek képzelte.
A tervekről igen nagy általánosságban esett szó. Például kiemelték az erdősítés fontosságát, ám annak költségeit igen nagy intervallumban, 250 ezer és 2,5 millió euró közötti összegre becsülték. Ami Háromszéket illeti, a Feketeügy folyó, a Kászon vize, a Fiság, a Kovászna vize és a Dobolló-patak szabályozását foglalták tervbe. Továbbá nagy eséllyel a Sepsibesenyő és Maksa közötti gát felújítását.
Emilia Constantin kifogásolta, hogy a Natura 2000 természetvédelmi program akadályokat gördít tevékenységük útjába, de főleg az EU követelményeit bírálta. Ugyanis kérik a beton és kő mellőzését és környezetbarát védőgátak létesítését. Szerinte a mi folyóink másképp viselkednek, mint a nyugatiak, itt nem lehet ugyanazokat a módszereket alkalmazni, nálunk a beton és a kő a megoldás, habár elismerte: lehet, hogy túlhaladott, ő már nem tud mentalitásán változtatni. Mutatta a Kézdivásárhely és Kézdiszentlélek védelmére a Kászon patakán végzett parterősítés eredményét: dróthálóval megkötött kőgátakkal védik a partot. Ugyanakkor jelezte, Szeben megyében még léteznek Mária Terézia (1740–1780 között uralkodott – szerk. megj.) korabeli, máig hasznos védőrendszerek. Elmondta, hogy az EU olyan megoldásokat támogat, mint a folyók védőgátjának kinnebb költöztetése, hogy a vízfolyás újra meandereket és szigeteket alakítson ki. Erre nincs lehetőség – tette hozzá. Vasile Maxim, Dobolló község polgármestere kifejtette, nem lehet az emberek földjét elvenni. Náluk már volt eset, hogy szükséges árvízvédelmi intézkedéseket csak csendőri erő biztosításával tudtak végrehajtani, mert kövekkel, csákánnyal támadtak az emberek az erőgépekre. Sándor László, a Kovászna Megyei Vízügyi Hivatal főmérnöke azt látná megoldásnak, hogy az ilyen esetekben elvett földért kártérítést fizessen az állam.
