Rászolgált a megtisztelő névre a Maksa településrészeként nyilvántartott falu, amelynek egykor külön vezetése, bírója, jegyzője volt. Református egyházközsége ma is önálló, s nincs harag, sőt, jó néven veszi az eresztevényi ember, ha ezt néhanapján hangsúlyozzuk. Emlékhellyé teszi a kopjafaerdővel körülölelt Gábor Áron-obeliszk, az ágyúöntő őrnagy nyughelye, az emlékét őrző Benke-kúria és a település felett emelkedő Óriáspince-tető, mely megannyi rangos rendezvényünk helyszíne.
Örvendenének az eresztevényiek – akik részben büszkék is emlékhelyeikre –, ha nem rejtőzködne mögöttük eléggé súlyos nincstelenség, nyomorúság, állásnélküliség. Jó volna, mondták, ha a falucska belső területén is látszana valami változás, szépülne-alakulna. Temetője is emlékhely, de illendő volna bekeríteni, hogy ne legyen átjáró. A falu történetét tudtunkkal soha senki nem írta meg! „Csak akkor volnánk igazából elégedettek – hangsúlyozták –, ha a várva várt jólétnek minden eresztevényi család részese lehetne.”
Azok a megtartó javak érdekelnek, amelynek többen részesei itt, a föld jussa. Nem éppen első osztályúak a szántók itt, mégis évszázadok alatt a föld, a legelő és az erdővagyon megélhetési forrása volt a falunak. A mező hozadékáról Hodor János gazdát kérdeztük, aki tíz-tizenöt eresztevényi tulajdonos közel félszáz hektárnyi területét műveli szerződéses alapon. Ebben az esztendőben mind búzát termelt, fele-fele arányban négyfajta kalászossal és kalász nélkülivel kísérletezett. A hektárhozam szerinte elfogadható, 5000–7000 kg között ingadozott. Mint elmondta, a szerződő felek egy része már meg is kapta a meghatározott 600–700 kg búza természetbeni jussát vagy annak a jelenlegi piaci árát.
– Megkezdtük, erőnkhöz mérten, az eresztevényi mezei utak feljavítását, nem feledkezünk meg a belső utcák burkolatáról sem – nyilatkozta Bács-Benke László maksai polgármester. – Nem mondtam le arról a tervemről, hogy kihasználva a helyi adottságot, olyan közkonyhát létesítsek az egykori eresztevényi iskola épületében iskolás gyermekeink és idősebbjeink-magányosabbjaink számára, amely anyagilag elérhető. Van elképzelés, pénz-fedezet, példa is, hiszen sok településen már sikeresen működnek hasonló étkezdék, csak a hivatalos részét kell megoldani. Jó hír, majdnem biztos: kivitelezhető a községközpontban egy fogászati rendelő, melyben még röntgenrészleg is lesz. A felszerelés egy része már úton, erre a célra egy új épületet kell felhúznunk.
Az eresztevényi közbirtokosság életéről, a juttatásokról nem tudunk beszámolni, Majos Zoltán elnököt nem értük el. Ő a helybeli 161 lelket számláló református egyházközség gondnoka is, a tervekről-nehézségeiről, az évekkel ezelőtt megkezdett új lelkészi lakás építése körüli gondokról Györgyi Zsolt maksai beszolgáló lelkésztől érdeklődtünk. A gyülekezet nem mondott le arról, hogy önálló lelkésze legyen, ennek érdekében pályázatot írtak ki az állásra, s az is elhangzott presbiteri gyűlésen, hogy egy ravatalozóra is szüksége lenne a településnek.
Eresztevénynek Benke László volt az utolsó tehetős birtokosa, s érthető, hogy miért végezte életét dobrudzsai lakhelyen, s hogy vagyona és helybeli udvarháza miként lett a kollektív gazdaság „tulajdona”. Az épület azért emlékhely számunkra, háromszékiek számára, mert pincéjének jégvermében rejtegették Gábor Áron tetemét a kozák katonák elől, akik attól való félelmükben, hogy az őrnagy temetése egyfajta székely ribillióval végződik, jobbnak látták volna elkobozni a holttestet. Hosszú évekig ebek prédája volt az udvarház, míg a kézdivásárhelyi Goldim Kft. meg nem vásárolta. Felújították, s benne működik Kovászna megye jelenleg legmodernebb ötcsillagos panziója és luxusvendéglője. A rangos egységről a tulajdonossal beszélgettünk.
– Kezdjük a múlttal, majd folytassuk a jelennel, mert a múltnak is adózott az építtető, ugyanis mellszobrot állíttatott a kúria udvarán az ágyúöntő Gábor Áronnak. Nem bővelkedünk Gábor Áron-szobrokban Háromszéken, tudtommal ez a negyedik, az egyik legmegfelelőbb helyen állították. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotása, a turisztikai komplexum átadásakor avattuk fel – tájékoztatott Rancz Lajos. – Nemcsak az őrnagynak állítottunk emléket, hanem annak az egykori tulajdonos családnak is, amely a diktatúra áldozata lett. A kúria homlokfalán ez olvasható: Conacul Benke Kúria. Kapcsolatot teremtettünk az egyik oldalági Benke rokonnal, a Budapesten élő Benke József nyugalmazott sebész főorvossal. Neki köszönhetjük azokat a régi fotókat, családi képeket, amelyek belső dekorációként különös hangulatot kölcsönöznek az épületnek.
A Benke-kúria sajátos programmal működik, zárt körű rendezvények, konferenciák, szervezett találkozók, értekezletek helyszíne, céges rendezvényeket, de előre bejelentkező magánszemélyeket is fogadnak. Mindenkit nagy szeretettel várnak, aki igényli és értékeli a hely egyediségét. A kúria melletti egykori raktárépületben, amelyet kibővítettek, jelenleg egy korszerű wellnessközpont működik, minden kényelmet biztosító úszómedencével, pezsgőfürdővel és fitneszteremmel, a vendégek szállást is igényelhetnek. A kúria északkeleti szomszédságában egy másik cég tulajdonában befejezéshez közeledik a korszerű multifunkcionális sportpálya, mögötte a szórakozást szolgáló lovaslétesítmény, istálló és lovarda. Érdekességként: az eresztevényi Benke-kúria vendége volt az elmúlt időszakban többek között Havasi Balázs, a jeles zongoravirtuóz és a közismert magyar énekes-gitáros, Homonyik Sándor.