Koszovó példája buzdítja a magyar enklávét címmel hosszú cikket közölt tegnap a The New York Times a székelyföldi autonómiatörekvésekről. Amikor Koszovó februárban kinyilvánította függetlenségét, a sepsiszentgyörgyi magyarok több százan vonultak a főtérre, hogy rokonszenvtüntetést rendezzenek Koszovó mellett, tágabb értelemben nyomatékot adjanak saját autonómiatörekvéseiknek — írta internetes kiadásában a tekintélyes amerikai lap a háromszéki székvárosból keltezett jelentésében.
A magyar kisebbség sehol sem nagyobb és hangosabb követeléseiben, mint Romániában, nem csoda, hogy Románia csatlakozott Szlovákiához, Szerbiához és Oroszországhoz Koszovó elismerésének megtagadásában — folytatta a cikkíró. Akik úgy érvelnek, hogy Koszovó függetlensége rossz precedenst teremthet, általában Európai Unión kívüli, ,,befagyasztott" konfliktusokra hivatkoznak, Abháziára, Dél-Oszétiára és a Dnyeszteren túli területre ― fejtegette. Hozzátette: csakhogy az Európai Unióban is gyakran önkényesek a határok; sok etnikai kisebbségnek, mint például a baszkoknak és a romáknak nincs is államuk, míg mások ― mint például a romániai, valamint a szlovákiai és a szerbiai magyarok ― el vannak választva testvéreiktől. ,,A székelyekként ismert itteni magyar kisebbség minden bizonnyal úgy hiszi, hogy elérkezett függetlenségének (sic) ideje, és az általa javasolt félautonóm állam, Székelyföld küszöbönálló valóság", de — teszi hozzá cikkíró — ,,csekélynek tűnik az esélye a sikerre". Noha a lap függetlenséget emleget, kevéssel később megállapítja, hogy a koszovóiaktól eltérően a székelyek inkább Románián belüli autonómiát követelnek, semmint teljes függetlenséget. Kitér a kérdés kapcsán a romániai magyar pártok közti viszályokra is: egy ,,új, radikálisabb szervezet", a Magyar Polgári Párt (MPP) kihívást intéz a magyarok bevett pártja (RMDSZ) ellen, amely 1996 óta tagja minden koalíciós kormánynak. ,,1996 óta ott vannak a kormányban, és úgy gondoljuk, hogy... a román többség érdekeit képviselték, nem a magyar kisebbségét" — idézte az amerikai lap Gazda Zoltánt, az MPP sepsiszéki szervezetének elnökét. Azt a mondatot emelte még ki az MPP-vezető nyilatkozatából, hogy ,,mindig tiszteletben tartottuk a romániai törvényeket az autonómiáért vívott harcunkban, de ha ennek nem lesz jó vége, az másfajta feszültségeket teremthet".