Miközben Barcelona utcáin ünnepeltek a régió függetlenségét támogatók, hiszen a voksoláson az elszakadást támogató pártok szerezték meg a többséget, a spanyol kormány a homokba dugta fejét. A katalán törekvések kudarcát akarván demonstrálni, Madrid a legkülönfélébb kommunikációs bukfenceket vetette be – ismerjük ezeket, hisz Bukarest számtalan alkalommal alkalmazta már ellenünk e trükköket: kéréseink bagatellizálását, a magyar közösség megosztását stb. Mindez azonban vélhetően csak taktikázás, a kormányoldal tárgyalási pozícióinak erősítését szolgálja, az ugyanis egyértelművé vált, hogy valamit kezdeniük kell a katalán kérésekkel. Az pedig újfent bebizonyosodott: minél inkább korlátozni akarják egy közösség jogait, minél inkább központosítanak, annál erősebb az ellenállás – ne feledjük, a katalán függetlenségi törekvéseknek a gazdasági válság mellett az adott lendületet, hogy a spanyol kormány elkezdte megnyirbálni az autonóm régió hatásköreit, központosításra törekedett. Erre a jelenségre egyébként Bukarestnek is érdemes volna odafigyelnie – de mi is tanulhatnánk belőle, azt például, hogy a központi kormányzat önszántából ritkán ad jogokat, azokat közös elszántsággal ki kell vívni.
Felső-Ausztriában kevesen ünnepeltek, Európa többi részén pedig vélhetően még inkább ráncolták homlokukat a tartományi választások eredményei láttán. A voksolás igazi tétje ugyanis elemzők szerint a migránsválság kezelésének értékelése volt, erről mondtak véleményt a szavazók. Márpedig azt nem teszik ki az ablakba Ausztria jelenlegi vezetői, de a hasonló álláspontot képviselő más európai politikusok sem. A voksolás igazi győztese ugyanis a bevándorlásellenes, szélsőjobboldalinak tartott Szabadságpárt volt, amely megduplázta szavazótáborát, miközben a kormányzó szociáldemokraták népszerűsége óriásit zuhant, de a legtöbb voksot kapott néppárt is igen nagy vérveszteséggel került ki a megmérettetésből. Óriási felkiáltójel, figyelmeztetés ez Európa valóságtól elrugaszkodott jelenlegi vezetőinek: puha, álszent magatartásuk, az okok helyett a tüneteket kezelő látszatintézkedéseik nyomán a kontinens lakói eltávolodnak a hagyományos pártoktól, és a szélsőséges alakulatok irányába fordulnak.
Két választást tartottak a hétvégén Európában, az egyik többség és kisebbség, nemzetállam-régió, központosítás-autonómia viszonyrendszerében tartogat tanulságokat, a másik a jelenkor egyik legnagyobb kihívása, a migránsválság ügyében. Csak legyen szemünk a látásra, fülünk a hallásra.