Az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK által elkészített alkotmányos szabályozást felváltó alaptörvény június 15-én lép életbe, amikor a tervek szerint az ENSZ-kormányzat átruházza hatáskörét az újonnan megalakult ország hatóságaira és a Koszovót felügyelő európai uniós misszióra.

Az alaptörvény független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá nyilvánítja Koszovót, amely Fatmir Sejdiu államfő parlamenti kijelentése szerint valamennyi lakójának hazája, tekintet nélkül azok nemzeti hovatartozására. Az országnak két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány kimondja, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, és nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön. Ez utóbbi a Nagy-Albániával kapcsolatos térségbeli félelmek eloszlatására hivatott.