A Zathureczky-temetőben idősebb és ifjabb Zathureczky István nyughelyénél ez utóbbi, a fiatal huszárkapitány dévai kapitulációt követő sorsáról Demeter László beszélt: az aradi katonai bíróság halálra, majd azt megváltoztatva kufsteini várfogságra ítélte, s hétéves bebörtönzése alatt szerzett betegségébe halt bele nem sokkal szabadulását követően. A Bem tábori orvosaként szolgáló Simonfy Sámuelről szólva hazatérését követő, lelkiismerettel végzett munkáját emelte ki Demeter: nagyajtai, baróti, majd végül oklándi járásorvosi tevékenysége során nagy szakértelemmel szolgálta nemzetét.
Bereczki László nyugalmazott református lelkipásztor a honvédek végső nyughelyénél mondott imájában a nemzetünk szabadságáért harcolókra emlékezett, majd figyelmeztetett: a ma küzdelmeit akkor érdemes megvívnunk, ha teszünk azért, hogy hétköznapjainkban kevesebb legyen a gyász, és több a gyermekek születése okozta öröm.
A központi temető bejáratánál Demeter László a tömbházak építése miatt felszámolt sírokról beszélt: ha vezényszóra nem tüntetik el, biztosan több olyan hant lenne, amelyben honunk védőit találjuk. Balázs Ignác és Incze Gábor honvéd tizedesről Szabó Bernád, Beke István közvitézről és a 84-es honvéd zászlóaljban szolgáló Gergely Ferenc századosról kevesebbet tudni, leginkább a Rikán belüli honvédegylet irataiból derült ki néhány részlet életükről – mondotta Erdővidék Múzeumának vezetője.
Megjegyzendő, a séta érdektelenségbe fulladt volna, ha a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom baróti fiataljai és a nagybaconi jobbikosok nem vesznek részt rajta. Nélkülük a felszólalókon és a sajtó képviselőin kívül alig ketten mentek volna el fejet hajtani.