Nagypatak (Valea Mare) egyik érdekessége a Várbérc s az azon levő ún. Várnicai kőgombák és ablaksziklák (kőfülkék). Ezekben hiszi elrejtve a nép az óriások kincseit. Ma is mesélnek ezekről a nagypataki idősebbek, akik megtartották a szájhagyományt. A hegytetőn feltételezhetően erődített település van, ahol soha nem járt régész ásója.
Lábánál, a Gyükeres-patakban tör fel a Büdöskút kotlós (kénes) gyógyvize. Ilyen kénes forrás van a Hammas- (Vagy Hamvas-) hágóra vezető útkanyar mellett is. A falu ortodox templomában az 1763-as feliratú kis harangot egy eddig ismeretlen harangmíves, Lakatos Mihály öntötte Árkoson. A központból sárga pont turistajelzés vezet át a Macskáson át a Szeredőponkra. A zömében románok lakta település egykor Kisborosnyó tartozéka volt.
Kisborosnyó régen a népi lenfeldolgozásról, gyümölcstermesztéséről volt nevezetes. A falu a nemes háromszéki Tompa család fészke volt. A költő Tompa Mihály is innen sejtette eredezni gyökereit. Ebből a családból származott a drámafordító Tompa Simon (1782–1867), Tompa László költő, Tompa Miklós, Háromszék vármegye egykori alispánja s valószínű, Tompa Sándor színművész is. A család romba dőlt reneszánsz–késő barokk Tompa-kúriájából került a Székely Nemzeti Múzeum előcsarnokába az 1728-ban készült, kőből faragott ajtó-ablak-együttes. A település jelenlegi idegenforgalmi érdekessége a kopjafákból és emlékfákból, más jelekből álló történelmi emlékpark. Létrehozója Damó Gyula nyugalmazott tanító, helytörténész és a helybeli Nyíres lokálpatrióta kör. Református temploma történelmi emlékeket őriz, többek között Nagy Károly erdélyi református püspök emléktábláját, akinek itt ringatták bölcsőjét.
Feldobolyt műemlék templomának 1768-ban készült fastukkós festett kazettás mennyezete okán ismerjük, amely megyénk egyik legszebb ilyen jellegű emléke. Az 1693-ból származó műemlék harangján a reneszánsz ötvösművészet nyomai láthatók. Itt született Erdély két református püspöke, Borosnyai Lukács János (1694–1760), Bod Péter kortársa, a külföldön tanult neves tanár és Bodola János (1754–1836). Jeles szülötte volt Kovács Ignác (1869–1931) gyógyszerész, aki Háromszék gyógynövényeinek volt kiváló ismerője. A helységből régi szekérút vezet a 846 m magasan fekvő ún. Ladóci-kapun a Bodza-vidéki románok lakta Ladócra (Lădăuţi). A Sáros- és Telek-patak völgyfőjében kiváló kirándulóhelyekre talál a turista. Fenn a gerincen halad egy régi és bizonyára megkopott fő kárpáti gerincjelzés (piros sáv). A helyszínrajzon betűvel és számmal jelölt objektumok: 1. Büdöskút, 2. Szajkókút, 3. Cseremás-kút, 4. Makkos-kút, 5. Antos-kút, 6. Bodola-kút, 7. Büdöskút, 8. Kis-Mete-hegy, 9. Sóhej-tető, 10. Gátnyakajja, 11. Vágás, 13. Nyíres, 14. Bodola-kút, 15. Gémvölgye, 16. Koncz-malom, D – Domokos-patak, M – Mocsolya-patak, B – Barabulyos árka, Gy – Gyertyános, Sz – Székely tanya, Bo – Borzoshegy, R – Roszkő-tető, S – Sároshíd árka (ebben jobbról balra az Elemér-kút, Hidegkút és Fehérnépek kútja).
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail-címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
