Nézeteltérést váltott ki a román termékek kötelező értékesítéséről szóló törvénytervezet. A múlt hét folyamán a szenátus megszavazta azt a tervezetet, amely szerint az üzletek polcain az élelmiszerek 51 százalékának hazai termelőktől kell származnia. A mezőgazdasági miniszter azt állítja, hogy a szabadpiacba tilos beavatkozni, azt törvényekkel szabályozni, a mezőgazdászok szervezetei pedig nem hisznek abban, hogy a tervezet életbe ültethető. Más vélemények szerint a termelők nem elég szervezettek és nem tudják biztosítani a piac folytonos ellátását több mint fele arányban és ugyanolyan minőségben.
Claudiu Frinc, a szarvasmarha-tenyésztők országos szövetségének elnöke is kifejtette véleményét a vitában: „Nekünk, termelőknek is szervezkednünk kéne, így könnyebben biztosítani tudnánk a nagy áruházláncok ellátását. Hiába hozunk törvényeket, ha nem vagyunk szervezettek. Összetett dologról van itt szó. A hazai megtermelt tejnek hány százalékát dolgozzák fel? És itt megint törvénykezési probléma merül fel. Bulgáriában, amely ugyancsak uniós ország, törvénnyel szabályozzák, hogy az ott megtermelt tejnek 50 százalékát a bolgár tejgyárakban dolgozzák fel. Nálunk pontosan fordított a helyzet (számos tejfeldolgozó idegen kézben van, és rengeteg importtejet dolgoznak fel – szerk. megj.). Lehet, hogy bezárt kis tejfeldolgozó üzemeket kellene megnyitni, és helybeli, hagyományos termékekkel megjelenni a piacon és a nagyáruházak polcain.”
Daniel Constantin szakminiszter sem nagyon elégedett: „Láttam a törvénytervezetet, de bevallom, én kicsit liberálisabb vagyok. Mindig azt állítottam, hogy a gazdaságot szabadon kell hagyni a működésében, a piac szabályozza majd. A képviselőházban kifejtem a véleményem mint képviselő és mint miniszter is. Azt szeretném, ha 100 százalékban román termékeket látnánk a polcokon, de nem tudom, hogy időszerű-e a törvényes szabályozás. Lehet, a hazai termelés nem képes biztosítani a folyamatos ellátást, és mi lesz akkor? Mezőgazdasági miniszter mivoltomnál fogva nekem kötelességem biztosítani, hogy a nagyáruházak és a termelők között a kereskedelem jól működjön. Hogy létezzen bőségesen hazai termék, és a termelés jól szervezett legyen. Mindig arról beszéltem, hogy szükséges lenne a termelők szervezkedése, a szövetkezetek létrejöttét nagyon lényeges dolognak tartom. Ha lennének szövetkezeteink, egy ilyen tervezet sokkal könnyebben törvényerőre emelkedhetne.”
A szenátorok által jóváhagyott törvénytervezetet a képviselőházban is meg kell szavazni. Bizonyos termékek viszont kimaradtak a szenátusban elfogadott terméklistáról, például a tej és a tejtermékek, a méz és a péktermékek. A termelők szakmai érdekképviseletei már most kérik, hogy a skálát terjesszék ki ezekre.
A törvénytervezet rendelkezik arról a helyzetről is, amikor a hazai termékekből nem lehet biztosítani a keresletet, ebben az esetben az importáru aránya a polcokon 70 százalékig növekedhetne.
A vita tárgyát képező törvénytervezet nem egyedülálló az unióban, például Franciaországban és Lengyelországban is létezik hasonló rendelkezés.
