A tökfélék családjába (Cucurbitacea) tartozó növény változatos formájú: lehet hosszúkás, ovális vagy kerek, kicsi vagy nagy a sárga különböző árnyalataiban. Az őszi hónapok csemegéje nemcsak finom, hanem kiváló vitaminforrás is – olvashatjuk a WebBeteg honlapon. A nálunk főleg októberben beérő tök Mexikóból és Texas vidékéről származik, a spanyolok hozták be Európába Amerika felfedezése után. A sütőtököt Európában az elsők közt Leonhard Fuchs német botanikus említi meg Füveskönyvében 1523-ban. A népi gyógyászatban a régi időkben a tökmagot húgyhólyag- és veseproblémákra, húgyúti és májbetegségek kezelésére, a terméshúst pedig sebgyógyításra használták. Őshazájára visszatérve, érdekes vonatkozásra hívja fel a figyelmet Vastag László magyarkanizsai blogger: az őslakosok a kicsi, fehér és zöld színű vad tökféléket 5–15 ezer évvel ezelőtt kezdték termeszteni, és azóta alakították ki a ma létező számtalan szín- és alakfajtát. Termeszteni nem a tök húsa, hanem az edénynek használt kemény héj miatt kezdték. A vad tökfélék húsa ugyanis keserű és kissé mérgező, ezért nem is nagyon (esetleg többször váltott vízben, alaposan megfőzve) fogyasztották. Ugyanakkor az ízletes és tápláló tökmag mindig is kedvelt élelemforrást jelentett. A termesztés során folyamatosan szelektálták az edénynek való, nagyméretű és fás héjú, a nagy magvú, valamint az édes húsú és vékony héjú egyedeket, így alakultak ki a mai főző-, sütő- és egyéb (például takarmány- vagy dísz-) tökök.
Amerikában a tökféléknek öt nagy fajtakörét termesztik, ezek közül nálunk kettő terjedt el. A Cucurbita pepo családba tartozik a legtöbb (biológiai értelemben véve) éretlenül felhasznált tökfélénk, mint például a spárgatök, a cukkini vagy a patisszon, de léteznek gömbölyű vagy nagy makkra emlékeztető, éretten szedett és sütésre használt fajtái is. Erre utal latin neve is: a pepo (akárcsak a görög pepon) nagy, érett, gömbölyű dinnyét jelent. A halloweenkor készített töklámpások hagyományos alapanyagai, a kívülről is narancsszínű, gerezdes amerikai fajták (pl. Connecticut Field) is pepók avagy peponok, tehát érdekes módon közelebbi rokonságban állnak a spárgatökkel, mint a mi sütőtökjeinkkel. A nálunk elterjedt étkezési célú sütőtökök ugyanis – a hagyományos fajtákat és a sonkatököt is beleértve – a Cucurbita maxima családba tartoznak. Ezeknek a tárolóedénynek nemesített fajtáknak egyben kitűnő, finom szemcsés, sárga vagy narancsszínű húsa van, és tápértékük is kiemelkedő. Dél-Amerikából, főleg Peru partvidékéről származnak, viszonylagos hidegtűrésük miatt a hegyvidékeken (2000 méter tengerszint feletti magasságig) is előfordulnak. Ebbe a családba tartozik a Japánban nemesített, kitűnő minőségűnek tartott, hagyma alakú Hokkaido tök vagy a világon a legnagyobb terméseket hozó fajta, az Atlantic Giant. Utóbbi termései közel két méter átmérőjűek és akár több száz kilósak is lehetnek. A többi három fajtakör közül a Cucurbita ficifolia, azaz fügelevelű, más néven istengyalulta vagy laskatök ismert még nálunk: ezt is ősszel, éretten szedik, szintén nagyon sokáig tárolható, de nem sütjük, hanem főzeléknek használjuk. Húsa főzéskor szálasan szétesik, így előtte nem kell gyalulni, csak feldarabolni.
A sütőtök rengeteg magot tartalmaz, amelyet az orvoslásban is felhasználnak. A termés egésze tele van természetes vitaminokkal, amelyek sokkal előnyösebbek a szervezet számára a szintetikus vitaminoknál. A gyógyszeriparban hasznosíthatók a sütőtökben lévő fitoszterolok is, amelyek a koleszterin növényi megfelelői. A sárga színű zöldség olajok, zsírsavak, fehérjék, szénhidrátok és rostok gazdag forrása. A tökmag nagy mennyiségben tartalmaz linolsavat, linolénsavat, illetve E-vitamint és karotinoidokat. Jelentős a szeléntartalma, illetve további nyomelemek is megtalálhatók benne: pl. mangán, cink és réz. Miért olyan értékes élelmiszer a sütőtök? A sütőtök rengeteg béta-karotint tartalmaz, ez az anyag adja narancssárga színét. A béta-karotin az egészséges látáshoz nélkülözhetetlen A-vitamin előanyaga, és egyben antioxidáns is. Az antioxidánsok a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszó szabad gyökök ellen hatnak. A sütőtök termése gazdag C-vitaminban, ami támogatja az immunrendszert, így könnyebben elkerülhetjük az őszi hónapokkal megszaporodó náthás, meghűléses megbetegedéseket. A benne lévő rostok segítik az emésztést, a kálium pedig szervezetünk folyadékháztartásának szabályozásában játszik szerepet. Nem kevésbé előnyös egészségünk szempontjából a tökmag fogyasztása. 100 g tökmag 500 kalóriát és több mint 45 g zsírt tartalmaz. 20 g tökmag olajtartalma egy evőkanálnyi olajnak felel meg. A tökmagolaj telítetlenzsírsav-aránya igen magas, így ez az értékes növényi olaj megkönnyíti a szervezet számára a tápanyagok felvételét. A tökmagban lévő fitoszterol hormonális folyamatokon keresztül jó hatással van a prosztatára. A szterolok különböző anyagcsere-folyamatokat normalizálnak. A tokoferoloknak és a szelénnek antioxidáns és gyulladásgátló hatása van. A tokoferol további előnyös tulajdonsága, hogy erősíti a kötőszövetet és az izmokat. A magnéziumsók javítják az izmok beidegzését. A linolsav bizonyos természetes hírvivőanyagok (prosztaglandin E2 és E2α) előanyagaként részt vesz a húgyhólyagizomzat működésének szabályozásában. A tökben lévő glutaminsav egyes kutatások szerint a jóindulatú, enyhe mértékű prosztatamegnagyobbodásban szenvedő férfiaknál lassítja a  folyamatot.