Az Erdélyi Szigethegységben 2014 januárjában lezuhant repülőgép túl sok üzemanyaggal szállt fel, és a túlsúly, valamint a porlasztók jegesedése miatt már a felszállást követően sem sikerült elérnie a repülési tervben szereplő 3600 méteres magasságot – mutat rá a civil repülés biztonságáért felelős nyomozóhatóság tegnap nyilvánosságra hozott jelentése.
A 150 oldalas jelentést brit és amerikai szakértőkkel közösen állították össze, mivel a gépet ott gyártották, a hajtóműveket pedig az Amerikai Egyesült Államokban. A nyomozóbizottság egyik tagja, Eugen Suciu azt mondta: a nagyszebeni légi irányítás területén a gép még „két felhőréteg között mozgott”, de az Erdélyi Szigethegység közelében a felhőréteg kompakttá vált, és újra megjelent a jegesedés a karburátoroknál, ezúttal erősebben. A másodpilóta ekkor kénytelen volt leszállópályára állítani a gépet, hogy megtarthassa a repüléshez szükséges minimális sebességet, de már elveszítette az irányítást a gép fölött. Adrian Iovan kapitány közölte, hogy vannak gondok a jegesedéssel, de nem jelentett vészhelyzetet. Miután a Déli-Kárpátok hegyláncain szerencsésen túljutottak, a másodpilóta javasolta, hogy szálljanak le Nagyszebenben, de a kapitány úgy döntött, hogy folytatják a repülést. Iovan kizárólagos felelősséget vállalt azzal, hogy a műszer szerinti repülésről átváltott látás szerinti repülésre – szögezi le a jelentés, amely szerint a kapitány nagy tapasztalattal rendelkezett, de csupán 42 órát repült a Britten Norman 2 repülővel, és a baleset előtti 11 hónapban nem vezetett ilyen típusú gépet. A kisrepülő egy szervátültetésre szakosodott orvoscsoporttal Bukarestből Nagyváradra tartott, amikor egy erdős, hegyes területen lezuhant. A repülőgép valamennyi utasa túlélte a balesetet, de a kapitány és Aurelia Ion orvostanhallgató meghalt, mire a mentőcsoportok hat óra elteltével rájuk találtak. A hét utas közül csak Radu Zamfir orvosnak volt bekötve a biztonsági öve, ennek köszönhető, hogy ő csak könnyebb sérüléseket szenvedett, elláthatta súlyosabban sérült társait, és telefonon támpontokat adhatott a gép roncsait kereső csoportoknak. A légiforgalmi szakértők jelentését a legfelsőbb ügyészség által folytatott nyomozásba is belefoglalják. A vádhatóság gondatlanságból elkövetett emberölés, gondatlanságból elkövetett testi sértés és hivatali gondatlanság, illetve a munkabiztonsági törvények be nem tartása, illetve hivatali kötelességek civil repülési személyzet általi megszegése miatt indított büntetőjogi eljárást. Az ügyészek egy év alatt több mint kétszáz embert hallgattak meg, és több mint negyven állami intézménytől kértek információkat.
