Számos pozitív elem létezik a román–magyar kapcsolatokban – jelentette ki tegnap Bogdan Aurescu román külügyminiszter, hozzátéve, hogy erre a viszonyra elsősorban stratégiai partnerségként tekint. A román diplomácia vezetője szerint vannak ugyan megoldatlan kérdések a két ország viszonyában – mint például a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, amelyről a felek 2011 óta tárgyalnak –, de a két országnak számos közös projektje van. Aurescu nyilatkozatát Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette: bár a két ország viszonyában sok még a megoldandó kérdés, egyértelműen látszanak a pozitív jelek, és Magyarország teljes mértékben nyitott arra, hogy Romániával pragmatikusan, normálisan együttműködjön.
Bogdan Aurescu az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban jelezte: nem kívánja újranyitni a vitát a migránsok megállítására tervezett magyarországi kerítésről; ez a vita adott pillanatban nagyon heves volt, de a magyar–román határon nem épült kerítés, és ebben a pillanatban nincs is kézzelfogható ok a megvalósítására. Arra a kérdésre, miszerint Románia milyen stratégiával viszonyul ahhoz, hogy az utóbbi időben Magyarország – az újságíró meg nem indokolt megfogalmazása szerint – „ellenséges volt Romániával és több EU-tagállammal szemben”, Aurescu azt felelte: Romániának nyugodtan kell válaszolnia, de ő mindenekelőtt stratégiai partneri viszonyként tekint a két ország kapcsolatára. Szerinte több támpont is van a kétoldalú kapcsolatokban, így az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződés és a stratégiai partnerségről szóló 2002-es megállapodás. Emellett léteznek a jószomszédi viszonyok által rögzített elvek, amelyek mentén irányítani kell a kétoldalú kapcsolatokat, és sok pozitív dolog is történik a két ország között. Utalt arra, hogy a román–magyar kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 7,2 milliárd eurót, így Magyarország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Több közös projekt is létezik, például román kereskedelmi kamarát akarnak nyitni Budapesten, illetve összekapcsolták a két ország autópálya- és optikaikábel-hálózatát.
Aurescu reméli, a magyar fél kedvezően válaszol a román fél azon óhajára, hogy megállapodjanak a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvéről is, mert ez fontos mind a romániai magyarság, mind a magyarországi román közösség számára; örömét fejezte ki, hogy korábbi hasonló megnyilatkozására kedvezően válaszolt a magyar külügyminisztérium. A román külügyminiszter már múlt szerdán említette, hogy konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni a román–magyar kapcsolatokban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI megkeresésére fejtette ki véleményét a román–magyar kapcsolatokról. Egyetért azzal, hogy Bukarest és Budapest egymás stratégiai partnerei, hiszen jelentős magyar nemzeti közösség él Romániában, amely Magyarország második számú exportpiaca. Épp ezért érdeke, hogy normális párbeszéd legyen a két ország politikai vezetői között, és erre a magyar diplomácia vezetője teljes mértékben nyitott. Vannak még megoldásra váró ügyek, elsősorban a romániai magyar közösség szempontjából, és ha ezekre megnyugtató válasz születik, akkor Magyarország készen áll a 2011-ben megnyitott kisebbségi vegyes bizottsági jegyzőkönyv lezárására.
