Milyen legyen az erdélyi autonomista mozgalom?

2015. október 22., csütörtök, Nyílttér

Ha egyesek homogén Erdélyt akarnak, ez jogukban áll, ahogyan nekem is jogomban áll egy olyan Erdélyt kívánni, amely interkulturális, sokvallású, toleráns és többnyelvű, és amelynek a lakói tudják magukról, kicsodák, honnan jönnek és mi a feladatuk az elkövetkezőkben.

A jövőjüket illető kérdésekben pedig ne mindenféle „politikuskodók” (románul: politruci – szerk. megj.) döntsenek, akik 1947-től errefelé egyebet sem csinálnak, mint magát a lényegiségét teszik tönkre ennek a népnek. Ezek a döntések tartozzanak a helyi és regionális közösségek hatáskörébe, mert végül is ők fizetik az adókat, amelyekből százmillió eurókat lopnak el olyanok, akik teli torokból ordibálják, hogy „büszkék vagyunk a románságunkra!”
Mit szólnátok hozzá, ha Erdély és Bánság lakóinak nagy része – egy 2015-ös, Vasile Dâncu cége által 14 erdélyi megyében végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók mintegy 70 százaléka támogatja a pénzügyi és közigazgatási autonómiát – érdekelt lenne Erdély és Bánság pénzügyi és közigazgatási autonómiájában?
A bukaresti hatóságok azt hiszik (vagy legalábbis úgy tesznek, mintha azt hinnék), hogy Erdély és Bánság lakóinak mégoly szelíd autonómiakövetelése mögött is a magyar pártok obskúrus érdekei húzódnak meg, és úgy általában a magyaroké, a szászoké vagy sváboké. Azt sosem fogadnák el, hogy ez sok erdélyi és bánsági román kívánsága is lehet. Valószínűleg a többségüké, de mindenképpen elég sokan vannak...
Mi lenne, ha bebizonyítanánk számukra, hogy mi a valóság, és hogy a dolgok nem éppen úgy állnak, ahogyan a centralista politikusok állítják?!
Mi lenne, ha a tudomásukra hoznánk egyértelműen és hangosan, hogy vannak románok (egyre többen, és nem csak Erdélyben vagy Bánságban), akik autonómiát szeretnének, szemben a túlhajtott központosítással, amelyet a bukaresti politikusok és különböző régió­beli szolgáik gyakorolnak?
1. Nektek mi a véleményetek Erdély és Bánság esetleges pénzügyi és közigazgatási autonómiájáról?
Hát Románia összes régiójának autonómiájáról?
2. Mit gondoltok, jótékony hatással lenne a helyi közösségeinkre és általában Romániára, ha létezne egy regionális párt is, amely az erdélyi és bánsági adófizetők érdekeit képviselné?
Vagy az lenne a jobb, ha ez a párt Románia mindegyik régió­jának pénzügyi és közigazgatási autonómiáját támogatná?
3. Milyen lehetne egy ilyen párt struktúrája anélkül, hogy a jelenlegi regionális és helyi politikuskodók befurakodnának?
4. Mit gondoltok, létre lehetne hozni egy szövetséget a magyarok, románok és németek autonomista pártjai és szervezetei között?
5. Vajon van köztünk elég bizalom ehhez?
Van elég bátorság bennünk?
TUDOR DUICĂ
(Forrás: a szerző Facebook-oldala/Főtér)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 552
szavazógép
2015-10-22: Sport - :

Nehéz feladat előtt a lányok (Kézilabda)

Mint arról már beszámoltunk, az A-osztályban szereplő Sepsi-SIC megszerezte idei első győzelmét, miután hazai pályán 32–30 arányban felülmúlta Temesvár csapatát. Vida Attila tanítványai a jól megérdemelt három pontjuknak köszönhetően már a nyolcadik helyen állnak. A következő fordulóban nehéz feladat vár a lányokra, hiszen hétvégén az éllovas Beszterce otthonába látogatnak.
2015-10-22: Nyílttér - :

Egy kutatás margójára

Olvasom Veres Valér szociológus kutatását a Kárpát-medencei magyar nemzeti identitásról, ennek alakulásáról, valamint az egység és a regionális tudat kérdésköréről. A kutatás a különböző országrészekbe szakadt magyar kisebbséget és a magyarországi magyarokat ölelte fel. Az alcímek között ilyenek találhatók: a magyarságtudat egysége és heterogenitás; a szimbolikus egység; nemzeti szimbólumok; az erdélyiek a legbüszkébbek magyarságukra; annyira nem érzik magukhoz közelinek a magyarországi magyarokat az erdélyiek; sokan „csak” erdélyiek; hazafogalom; többséghez való viszonyulás. Ezek a címek önmagukban elég sokat elárulnak.