Bajor, magyar – két jó barát
A magyar államfő Münchenben köszönetet mondott Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek az ’56-os magyarok támogatásáért, a bajor kormányfő pedig kiemelte, hogy a németek soha nem felejtik el a két Németország egyesüléséhez nyújtott magyar segítséget. A bajor fővárosban működő magyar főkonzulátus rendezvényén mondott ünnepi beszédében Áder hangsúlyozta, hogy a forradalmat kirobbantó követelések mind egyszerű és értelmes célokról szóltak. A magyarok szabad választásokat akartak, és követelték az alapvető emberi és polgári szabadságjogok érvényesülését. A magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van. A szovjet csapatok ugyan vérbe fojtották a szabadságharcot, de a forradalom ügye nem bukott el. „Szabadságszerető nemzetünk példája még a romok alól is azt üzente a világnak, hogy van remény” – hangsúlyozta Áder János. Ez a remény történelemformáló erővé vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat, és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt – emelte ki.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: a bajor–magyar együttműködésnek évszázados hagyománya van, és egy igaz európai sikertörténet. Ez mutatja például az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, amelynek tevékenysége az egységbe fejlődő, összenövő Európa kiemelkedő jelképe. Az ’56-os magyar menekültek védelemre és új otthonra találtak Bajorországban, Magyarország pedig 1989-ben segített a keletnémet menekülteknek, amivel nemcsak Németország újraegyesítése, hanem Európa egysége felé is megnyitotta az utat – hangsúlyozta a bajor belügyminiszter. Ezekben a napokban egészen más típusú menekülthullámról beszél Európa, de a bajorok és a magyarok ebben az ügyben is egyetértenek – tette hozzá a Keresztényszociális Unió politikusa. Közös meggyőződés, hogy a menekültáradatot korlátozni kell, és ismét érvényesíteni az Európai Unió menekültügyi szabályait, méghozzá valamennyi tagországban. Abban is teljes az egyetértés, hogy meg kell védeni az európai nemzetek identitását  – tette hozzá a bajor belügyminiszter, aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is köszönetet mondott a jó együttműködésért.
Üzentek a pártok
Budapesten tegnap több ünnepi megemlékezés is zajlott, a pártok külön rendezvényeket szerveztek.
A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-i megemlékezésén a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt. A tárcavezető szerint az európai vezetőknek nincs felhatalmazásuk az európaiaktól arra, amit ma tesznek, az emberek ugyanis „minden híradás szerint a magyar politikát támogatják, mert nem szeretnék, ha egy százezres, milliós migránstömeg érkezne az unió területére”. A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is – fogalmazott Varga Mihály, hangsúlyozva: a kormány a magyar emberek érdekeit képviseli, és vállalja, ha küzdeni kell Magyarország nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségéért.
Október 23-a a reményről, az elfojthatatlan szabadságvágyról szól – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke az ellenzéki párt budapesti megemlékezésén. Az LMP-s politikus ünnepi beszé­dében rámutatott: október 23-a arról szól, hogy vannak olyan eszmék, amelyeket soha nem lehet feladni. Szél Bernadett szerint ugyanakkor a történelemformáló nők, legyenek akár ismertek, akár az utókor számára arctalanná vált emberek, mindig méltatlanul kevés figyelmet kaptak. Hiába adtak parancsolaterősségű példát, ha nem teszünk eleget azért, hogy a mai nők is megkapják az őket megillető megbecsülést a magánéletben éppúgy, mint a munkában, a családban éppúgy, mint a közéletben, vagy akár az összes helyen egyszerre – mondta felidézve Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, parlamenti képviselő alakját, aki a forradalom idején a kormány tagja, akinek hazájától, küzdelmei helyszínétől távol kellett meghalnia.
A Jobbik elnöke szerint az 1956-os forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz. Vona Gábor pártja ünnepi rendezvényén a fővárosi Corvin közben egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt. A reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt. A Jobbik elnöke kijelentette, pártja továbbra is hű ahhoz az örökséghez, amelyet megalakulásukkor Pongrátz Gergely Corvin közi szabadságharcostól vehettek át. A Jobbik vezetője szerint „a közelgő háborús gócok” miatt most is szükség lenne hasonlóan friss, fiatalos és életerős hazafiasságra.
Az MSZP szerint a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével. A Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke által jegyzett közleményben emlékeztettek: huszonhat évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és fogadták el Magyarország demokratikus alkotmányát, amely dokumentum ma már nincs érvényben. A kormánypárt vezetői új alaptörvényt erőltettek az országra – írták.