Az 1999/115-ös számú törvény értelmében csak a képviselőház, a szenátus vagy Románia államfője hagyhatja jóvá a volt kormánytagoknak a tisztségük gyakorlása közben elkövetett tetteik miatti bűnvádi eljárás megkezdését. A legfőbb ügyész múlt csütörtökön fordult az államfőhöz, hogy engedélyezze Petre Roman, Victor Atanasie Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu ellen a bűnvádi eljárás indítását. Az elnöki hivatal tegnapi közleménye szerint Johannis ezt megtette.
A katonai ügyészség az 1990. június 13–15. között lezajlott bányászjárással összefüggésben – amelynek során négy személy életét vesztette, ezren pedig megsebesültek vagy megfosztották őket szabadságuktól – Ion Iliescu volt államfőt, Virgil Măgureanut, a hírszerző szolgálat volt vezetőjét, Corneliu Diamandescut, a rendőrség vezetőjét emberiesség ellen elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítja. Mugurel Florescu, Románia volt helyettes főügyésze és a katonai ügyészségek igazgatóságának a vezetője, illetve Nicolae Dumitru, a Nemzeti Megmentési Front volt első alelnöke esetében a bűnvádi eljárás kiterjesztéséről döntöttek, míg Emil Dumitrescu tartalékos altengernagy – aki tagja volt a Nemzeti Megmentési Front tanácsának – ellen eljárás indult, mivel 1990. június 13–15-én közvetlenül részt vett és irányított a főváros civil lakossága elleni erőszakos támadásban – derül ki az ügyészségi rendeletből. A támadás támogatása miatt eljárás indul több katonai egység parancsnoka ellen is. Cornel Burlec-Plăieş volt bányászati helyettes miniszter ellen és Gheorghe Dobre ellen, aki a craiovai vasúti központ igazgatója volt, azért indult eljárás, mivel megszervezték a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe utaztatását. Hasonlóképpen gyanúsítotti minőségük van a volt szakszervezeti vezetőknek, igazgatóknak, alkalmazottaknak, akik részt vettek a bányászok utaztatásának lebonyolításában.
Miron Cozma tegnap a legfőbb ügyészség előtt, ahová a bányászjárás ügyében kihallgatásra érkezett, úgy nyilatkozott, hogy 1990 júniusában nem Ion Iliescu hívta Bukarestbe. Hozzátette: amikor megérkeztek Bukarestbe, a bányászokat a sportcsarnokban szállásolták el, és nem volt közük azokhoz, akik a Romexpónál vagy a Victoria-palotánál voltak. Arra a kérdésre, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe, illetve ki koordinálta őket, Miron Cozma azt válaszolta: „Hát, ki hívott? Én úgy jöttem civilként, idézőjeles bányászok hoztak (...) Miért nem mondják meg az igazságot? Tehát, Nicolae Cămărăşescu szekusai voltak, ismétlem, együtt Burlec miniszterrel (Cornel Burlec-Plăieş – szerk. megj.), a bányászatért felelős helyettes miniszterrel, más tisztekkel, akikről tudni lehet, Tache ezredes, Florescu ezredes, Gelu Voican Voiculescu nagyon szigorú ellenőrzése alatt, ő közvetlenül felelt, mivel állandóan találkozói voltak Bukarestben, természetesen Petre Romannal és természetesen Iliescu elvtárssal”.
Cozma ugyanakkor rámutatott, olyan bizonyítékokat talált, amelyek alátámasztják, hogy nem ő koordinálta a bányászokat. Az egykori bányászvezér azt mondja, hogy a vájárok a sportcsarnokban voltak, ennek ellenére a korabeli felvételeken a kormány erkélyén és a Romexpo komplexumban bányásznak öltözött személyek jelennek meg. Szerinte azt a kérdést kell feltenni, „kik voltak bányásznak öltözve”. Megjegyezte, utólag bányászokat katonai egyenruhába öltöztettek, hogy „ez a KGB-s szerencsétlen, aki Ion Iliescu, átverje magukat... Erővel vittek oda, ismétlem, mindannyiunkat, akik a sportcsarnoknál voltunk, hogy Iliescu köszönetet mondjon Miron Cozma elvtársnak. Egy újabb KGB-s átverés”.