2002 óta ünnepeljük az animáció világnapját (október 28.), és azóta minden évben a sepsiszentgyörgyi Cabiria Filmklub is többnapos rendezvénysorozattal csatlakozik a kezdeményezéshez. Az idei kilencedik világnapon könyvbemutató, kiállítás, gyerekfoglalkozások, animációs filmek vetítése várta a szentgyörgyieket, és egy érdekes beszélgetésre is sor került, mely során az animációs filmek készítésébe nyerhettek betekintést az érdeklődők.
A Köntés Galériában szervezett eseménysorozat Csillag István csíkszeredai grafikus és egy általa illusztrált gyerekkönyv, László Noémi Afrika című verseskötetének bemutatásával kezdődött. Amint a Zsók Enikő újságíró által vezetett beszélgetésből kiderült, Csillag István hivatalosan 1997 óta, egyetemista korától dolgozik illusztrátorként, olyan közismert írók könyveit illusztrálta, mint Kányádi Sándor, Sütő András, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes, Fekete Vince, László Noémi, Muszka Sándor, és hosszú évek óta állandó munkatársa a Cimbora, Napsugár, Szivárvány gyermeklapnak is. A beszélgetés során a művész pályájának eddigi állomásairól, munkamódszereiről, az illusztrátori munka szépségeiről és kihívásairól hallhattak az érdeklődők.
A könyvbemutató után Csillag István, Sipos-Gaudi Tünde és Kürti Andrea illusztráció-kiállításának megnyitójára került sor, a házigazda Hosszú Zoltán szobrász az illusztrációkészítés jellegzetességeiről beszélt, elmondta, hogy a műfaj annyira sokoldalú, hogy a művészeti szakírók sem tudnak mindig közös nevezőre jutni fölötte. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a középkori kódexek illuminációi óta az illusztráció szerepe többször átértelmeződött, ma már nem csupán a szövegek szemléltetésére, kiegészítésére szolgál, hanem a szöveggel egyenértékűvé nőtte ki magát, ezért fontos, hogy az illusztrátor olyan képi világot tudjon teremteni, amely megáll a saját lábán, dinamikus versenyben áll a szöveggel, és nemcsak szép, hanem új felfedezésekre csábító, csalogató is. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy illusztrált könyvek által gyermekeink képi kultúráját formáljuk, és gyakrabban tartsunk a mostanihoz hasonló kiállításokat is.
Az eseménysorozat szerdán kora délután a Hosszú Zoltán által vezetett Varázsecsetem színes meséi című játszóházzal folytatódott, majd válogatást láthattak az érdeklődők a brassói Goethe Intézet Kinofest rajzfilmjeiből és a kézdivásárhelyi KreaKids rajzfilmstúdió filmjeiből. A rövidfilmek bemutatása után Erdély András újságíró kezdeményezésére az animációs filmkészítés titkairól osztott meg néhány érdekes információt a résztvevőkkel a KreaKids vezetője, Erőss Sándor. Mint megtudhattuk, az általuk szervezett táborokban már négyéves gyerekek is részt vesznek a rajzfilmkészítésben, tehát minden animáció iránt érdeklődőt arra buzdítanak, hogy rajzoljon, gyurmázzon, készítsen bábukat, mozgassa és fényképezze ezeket, majd a rendelkezésre álló ingyenes programokkal bátran készítsen filmeket. A jelen lévő tehetséges fiatalember, Gábor Balázs példája azt mutatja, a legjobban sikerült filmek akár Ausztráliába, Indiába, Athénba is eljuthatnak.
Mivel a Csősz Boglárka színésznő, elsőfilmes producer által hozott díjnyertes török animációs filmeket technikai okok miatt nem sikerült bemutatni, egy egész estét betöltő török rajzfilm, az Evliya Celebi levetítése zárta az estét, melynek cselekménye a már untig ismert időutazásos kalandfilmeket idézte, de amelynek animációs technikája, és az Isztambul belvárosát pontosan idéző képei igazán profi alkotókra vallanak.
Az animációs rövidfilmek között nemcsak technikai szempontból voltak leleményes és rendkívül jól kivitelezett alkotások; néhányat a bemutatott fantáziavilágok cselekményötlete tett eredetivé, de voltak hangulatokban, érzetekben megrázó erejű produkciók is. Jó érzés volt ezekben kalandozni felnőttként is.
