A sokszor előállítási költséget sem fedező alacsony tejárak, a tavaly augusztusban bevezetett oroszországi embargó (beviteli tiltás) és az április 1-jétől megszűnt tejkvóta hatása negatívan érintette a hazai tejtermelő gazdákat. A tejkvóta megszűnése az unió piacán túltermelést okozott, így a hazai tejfeldolgozók egyre több nyers tejet importálnak.
Itthon számos gazda állatainak levágására kényszerült a kialakult helyzetben. Az unió bizottságának legutóbbi jelentése szerint Romániában, Észtországban és Litvániában a legnagyobb a fejőstehenek számának csökkenése a vágások révén. A jelentés szerint az év első hét hónapjában uniós szinten 10 százalékkal több fejőstehenet vágtak le, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Viszont a feldolgozóknál értékesített tejmennyiség nem csökkent a két említett időszakot összehasonlítva, sőt, a jó genetikának köszönhetően a fejőstehenek átlagtermelése nőtt, és így uniós szinten 1,4 százalékkal több tej került feldolgozásra. Az uniós szakemberek véleménye szerint a növekvő vágásszám egyre gyakoribb jelenség, amely nem fog megállni az ősz végén, sőt, a beistállózás és a drága abraktakarmányok használata a téli időszakban a költségek további növekedéséhez vezet, és ez közvetlenül a tej előállítási árát is megemeli. A jelentés a régi uniós országok közül Nagy-Britanniát és Belgiumot említi, ahol a fejőstehenek számának csökkenése az uniós átlagnál magasabb. A hazai statisztikai adatok is igazolják a jelentést, júniusban a tavalyi év hasonló időszakához képest a levágott szarvasmarhák száma 17,6 százalékkal nőtt, júliusban a növekedés 23,7, augusztusban pedig 32,6 százalék. A kedvezőtlen helyzet nálunk gyorsabban és jobban érződik, mint az unió többi országában, sőt, a tejátvevésnél fordított a helyzet: az év első 8 hónapjában a hazai termelőktől átvett tej 8,6 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első 8 hónapjában. Viszont megnőtt az importált tejmennyiség, például augusztusban 41,3 százalékkal a tavaly augusztusi adatokhoz képest. Az uniós jelentés szerint a fejlett tehenészetekkel rendelkező állattenyésztők stratégiát váltottak, és az alacsony átvételi árak hatását azzal próbálják átvészelni, hogy egyre több tejet termelnek, és így csökkentik az állandó költségeiket.
A kisgazdaságok viszont még kivárnak, ha javul a helyzet, talpon maradnak, ellenkező esetben vagy lecsökkentik tejtermelésüket, és egy ideig az olcsóbb takarmányozást választják. Végső esetben az állomány levágásához is vezethet a kedvezőtlen piaci helyzet. Az átvételi árak is csökkentek a tavalyi évhez képest, az unió szintjén például júliusban 0,297 euró volt, amely 20 százalékkal kevesebb, mint a tavaly júliusi tejár. A jelentés szerint a tej felvásárlási ára Magyarországon és nálunk a legalacsonyabb.
