A párt tegnapi közleményében úgy értékelte, hogy a kommunista rendszer idején elkobzott romániai épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása emberi jogi, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos visszaélés, és aggályokra ad okot.
Az MPP arra hívta fel a figyelmet, hogy a Batthyáneum ügyében most meghozott döntés indoklása kísértetiesen hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításakor meghozott döntés indoklásához, és arra enged következtetni, hogy a magyar történelmi egyházi javak visszaszolgáltatása esetében a restitúciós bizottság rosszhiszeműen jár el. Mindkét esetben arra hivatkoztak a hatóságok, hogy a visszaigénylő nem azonos az egykori tulajdonossal, a telekkönyvben ugyanis az egyházak keretében működő szervezetet tüntettek fel tulajdonosként.
„Fontos leszögezni, hogy a most meghozott döntés olyan körülmények között születik, amikor korábban (2012-ben) már ebben a kérdésben az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot a visszaszolgáltatás késleltetése miatt. Ugyanakkor az amerikai külügyminisztérium a vallásszabadság nemzetközi állapotáról készült, 2014-re vonatkozó, Romániáról szóló jelentésében a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium »újraállamosítása« mellett tételesen jelzi, hogy a kormány továbbra is megtagadja a római katolikus egyháznak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatását” – állapítja meg közleményében az MPP.
Az alakulat felhívta a kormány figyelmét, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatásának elodázása, a restitúciós folyamat akadályoztatása a kommunista diktatúra jogfosztó döntéshozóival való azonosulás.