Mint ismert, a választási eredmények a jelenleg kisebbségben kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelentős sikerét hozták, ezáltal Erdogan pártjának az 550 fős törvényhozásban 316 képviselője lesz, és így egyedül alakíthat kormányt. Ezt az eredményt értékelte úgy az államfő, hogy a szavazók erőteljes bizonyítékát adták az ország egysége és a területi épsége melletti eltökéltségüknek. Utalást tett a betiltott Kurdisztáni Munkáspártra (PKK), amely az utóbbi időben ismét konfliktusba került a török kormánnyal. „A választások eredménye fontos üzenet is a PKK számára: a leigázás és a vérontás nem egyeztethető össze a demokráciával” – mondta a török elnök.
A választási eredményekről adott tájékoztatás szerint egyébként a balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 24,5, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4 százalékot kapott. A választási részvétel 87 százalékos volt.
Az előrehozott választásokra azért volt szükség, mert a június 7-ei voksoláson elvesztette abszolút többségét az addig tizenkét éven át egyedül kormányzó AKP, amely ezután sem a szavazatok 25 százalékát megszerző Köztársasági Néppárttal, sem pedig a 16 százalékos eredménnyel záró Nemzeti Cselekvés Pártjával nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó Népi Demokratikus Párt pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét.
Az eredményt eltérően értékelték a török újságok. A Sabah című legjelentősebb kormánypárti napilap a szavazóurnák forradalmának nevezi, valamint a nemzet, a stabilitás és Törökország fantasztikus győzelmeként értékeli azt. Az újság szerint a polgárháborús fenyegetettség lekerült a napirendről, az elkövetkező korszakban a béke és a jólét uralkodik majd az országban. A Sabah arra emlékeztet, hogy az AKP 316 képviselőjével könnyen alakít kormányt, amely lépéseket tesz majd egy új alkotmány elfogadása, valamint az elnöki rendszer bevezetése felé. A Posta független napilap ugyanakkor megjegyezte, hogy a 316 képviselő nem elegendő az alkotmány megváltoztatásához és az elnöki rendszer bevezetéséhez. Arról is ír, hogy a veszteséget szenvedett pártok szavazatai mind az AKP-hoz kerültek. A Hürriyet című, legfőbb ellenzéki napilapban beletörődő, visszafogott hangvétel érezhető. A Hürriyet a szavazóurnák hozta döntésként könyveli el az AKP sikerét. A Zaman iszlamista-konzervatív napilap arra emlékeztet, hogy az AKP már negyedik alkalommal alakíthat önállóan kormányt, több mint 49 százalékos eredménye pedig újból elérte a 2011-ben mutatott szintet. Az újság szerint a CHP bár megtartotta szavazatait, az MHP és a HDP komoly veszteségeket szenvedett, mivel a szavazókat a terrorizmustól, a bizonytalanságtól való félelem irányította. A Milliyet ellenzéki napilap úgy véli, az AKP választási ígéreteivel, többek között a minimálbér és a nyugdíj emelésével nyerte meg magának a sovány pénztárcájú szavazókat és így a választásokat. Az újság arra számít, hogy az eredmények a pénzpiacokon is kedvező hatást mutatnak. A Sözcü című, szintén ellenzéki napilap címoldalán a szultánság folytatásaként értékeli az AKP sikerét. Érdekes módon a Zamanhoz hasonlóan úgy látja, hogy az emberek a káosztól való félelmükben fordultak újra az AKP felé.